Nagyapamnak viszont sokkal szornyubb valosaghoz kellett hozzaszoknia. Fogta a kezemet, hogy el ne essen, a fak es bokrok jobbra-balra korcsolyaztak szedulo szeme elott, es ekozben hirtelen raebredt, hogy a tudat valoszinuleg nem egyeb a biologia egyik balesetenel. Bar sosem volt vallasos, a lelekben mindig hitt: abban, hogy van bennunk egy ero, ami tuleli testunk halalat. De ahogy az agya egyre jobban ingadozott, egyre surubben kapott rovidzarlatot, vegul kenytelen volt higgadtan, orokos jokedvehez kepest meltatlanul higgadtan beletorodni abba, hogy az agy is csak egy szerv, eppolyan, mint a tobbi, a kulonbseg mindossze az, hogy ha ez leall, mindennek vege.