HunKNB - Ecclesiastes - 11

11:1  Helyezd kenyeredet a folyóvíz színére, így sok nap múlva megtalálod azt.

11:2  Oszd hét részre, vagy pedig nyolcra, mert nem tudod, milyen baj jön a földre.

11:3  Ha a felhők megtelnek, esőt ontanak a földre, ha délnek dől a fa, vagy akár északnak, azon a helyen marad, ahová ledőlt.

11:4  Aki folyton a széljárást lesi, sohasem vet, aki mindig a felhőket nézi, nem jut el az aratáshoz.

11:5  Ahogy azt nem tudod, hogy merre megy a szél útja, és hogy a csontok hogyan állnak össze a várandós asszony méhében, ugyanúgy nem ismered Isten műveit sem, aki mindeneket alkotott.

11:6  Vesd el vetőmagodat reggel, és estig ne pihentesd kezedet, mivel nem tudod, hogy ez hasznosabb-e vagy az, vagy hogy jobb-e mindkettő együtt.

11:7  Édes a fény, és a szemnek jó, ha látja a napot!

11:8  Akárhány évet ér is meg az ember, lelje örömét mindegyikben, de emlékezzék meg a sötét időről, és arról a sok napról, amelyek, amikor eljönnek, hiúságnak mutatják az elmúltakat.

11:9  Örvendj, ifjú, fiatal korodban, és légy jó kedvvel ifjúságod napjain! Kövesd szíved hajlamát, és azt, amit szemed lát! De tudd meg, hogy mindezekért Isten törvény elé idéz!

11:10  Űzd el a búbánatot szívedből és tartsd távol a bajt testedtől, hisz az ifjúkor és az élvezet is csak hiúság!