HunIMIT - Jonah - 2

2:1  De az Örökkévaló nagy halat rendelt, hogy elnyelje Jónát; és volt Jóna a halnak beleiben három napig és három éjjelig.

2:2  És imádkozott Jóna az Örökkévalóhoz, az ő Istenéhez, a halnak beleiből.

2:3  Mondta: Szólítottam szorultságomból az Örökkévalót és meghallgatott engem; az alvilág méhéből fohászkodtam, hallottad szavamat.

2:4  Bedobtál engem mélységbe, a tengerek szívébe, s folyam vett körül engem; mind a habjaid és hullámaid átvonultak rajtam!

2:5  Én azt mondtam volt: elűzettem a to szemeid elől; ugyan megpillanthatom-e még szent templomodat?

2:6  Vizek körülfogtak engem lelkemig, ár vett engem körül; nád fonódik a fejemhez.

2:7  Hegyek fenekéig szálltam alá, a földnek reteszei elzártak engem örökre, de felhoztad a veremből életemet, Örökkévaló, én Istenem!

2:8  Mikor bágyadozott bennem a lelkem, az Örökkévalóra gondoltam – és eljutott hozzád imádságom, a te szent templomodhoz.

2:9  Akik őrizgetnek hamis hiábavalóságokat, szeretetüket hagyják el.

2:10  Én pedig a hála szavával áldozni akarok neked, a mit fogadtam, meg akarom fizetni – a segítség az Örökkévalóé!

2:11  És szólt az Örökkévaló a halnak, és kiköpte Jónát a szárazföldre.