HunKNB - II Chronicles - 23

23:1  A hetedik esztendőben aztán megerősödött Jojáda, és maga mellé vette a századosokat, Azarját, Jerohám fiát, meg Ismaélt, Johanán fiát, meg Azarját, Obed fiát, meg Maaszját, Adája fiát, meg Elisafátot, Zekri fiát s szövetséget kötött velük.

23:2  Erre ezek bejárták Júdát s egybegyűjtötték Júda valamennyi városából a levitákat és Izrael családfőit s elmentek Jeruzsálembe.

23:3  Az Isten házában aztán szövetséget kötött az egész közösség a királlyal, és Jojáda azt mondta nekik: »Íme, a király fia lesz a király, mint ahogy azt az Úr Dávid fiairól kijelentette.

23:4  A következő az a dolog, amelyet meg kell tennetek:

23:5  Ha szombaton szolgálatba léptek, harmadrészetek, papok, leviták és ajtónállók, a kapuknál legyen, harmadrészetek a király házánál, s harmadrészetek az Alap nevű kapunál, a többi nép pedig mind az Úr házának udvarain.

23:6  Az Úr házába azonban senki más be ne lépjen, mint a papok és a szolgálattevő leviták: csak ők lépjenek be, mert ők meg vannak szentelve. Az egész többi nép tartsa meg azt, amivel az Úrnak tartozik.

23:7  A leviták aztán vegyék körül a királyt, fegyverrel a kezükben, (ha más valaki lépne be a templomba, meg kell ölni) s legyenek a király mellett jártában, keltében.«

23:8  A leviták és egész Júda mindenben úgy cselekedett, ahogy Jojáda főpap parancsolta: mindenki magához vette alárendeltjeit, azok is, akik szolgálatba léptek a heti rend szerint, és azok is, akik kitöltötték a hetet s elmehettek volna. Jojáda főpap ugyanis nem engedte elmenni azokat a csapatokat, amelyek a heti szokás szerint felváltást kaptak.

23:9  Aztán Jojáda pap odaadta a századosoknak Dávid király dárdáit, pajzsait és kispajzsait, amelyeket az Úr házának szentelt,

23:10  és felállította az egész fegyveres népet a templom jobb oldalától kezdve a templom bal oldaláig, az oltár és a templom előtt, a király körül.

23:11  Aztán kihozták a király fiát, rátették a koronát és a bizonyságot, s kezébe adták a megtartandó törvényt, és királlyá tették. Miután Jojáda főpap és fiai felkenték, szerencsét kívántak neki és azt mondták: »Éljen a király.«

23:12  Amikor Atália ezt, tudniillik a futkosó és a királyt dicsérő nép lármáját meghallotta, bement a néphez az Úr házába.

23:13  Amikor aztán látta, hogy a király ott áll a bejáratnál a lépcsőn, körülötte a fejedelmek és a tömeg, és az ország egész népe örül, s trombitál, s mindenféle hangszeren játszik és dicséretet zengedezik, megszaggatta ruháját és így szólt: »Pártütés, pártütés!«

23:14  Ekkor kiment Jojáda főpap a századosokhoz és a sereg vezéreihez és azt mondta nekik: »Vigyétek ki őt a templom bekerített részéből és kinn aztán öljétek meg a karddal.« Ezt azért parancsolta a főpap, hogy »ne öljék meg az Úr házában.«

23:15  Erre nyakon ragadták, és amikor a királyi palota Ló-kapujába lépett, ott megölték.

23:16  Jojáda aztán szövetséget kötött maga, az egész nép és a király között, hogy az Úr népévé lesznek.

23:17  Erre bement az egész nép Baál házába és elpusztította azt: oltárát s képét összetörte, Mattánt, Baál papját pedig megölte az oltár előtt.

23:18  Aztán felügyelőket helyeztetett Jojáda az Úr házába a papok és a leviták által, akiket Dávid osztályokba sorozott az Úr házában, hogy bemutassák az egészen elégő áldozatokat az Úrnak, amint meg van írva Mózes törvényében, vigasság és ének kíséretében, amint Dávid elrendelte.

23:19  Ajtónállókat is rendelt az Úr házának ajtóiba, hogy be ne menjen oda senki sem, aki valami miatt tisztátalan.

23:20  Aztán maga mellé vette a századosokat, a vitézeket, a nép főembereit és a föld egész népét és levitték a királyt az Úr házából. A felső kapun át bevitték a király házába és ráültették a királyi székre.

23:21  A föld egész népe örvendezett, és a város nyugodt maradt, bár Atáliát karddal megölték.