II KINGS
Chapter 13
II K | HunRUF | 13:1 | Jóásnak, Ahazjá fiának, Júda királyának huszonharmadik évében lett Izráel királya Jóáház, Jéhú fia Samáriában, tizenhét esztendőre. | |
II K | HunRUF | 13:2 | Azt tette, amit rossznak lát az Úr: követte Jeroboámnak, Nebát fiának a vétkeit, aki vétekbe vitte Izráelt, nem tért el azoktól. | |
II K | HunRUF | 13:3 | Ezért fellángolt az Úr haragja Izráel ellen, és egész uralkodása alatt Hazáélnak, Arám királyának meg Benhadadnak, Hazáél fiának a kezébe adta őket. | |
II K | HunRUF | 13:4 | De amikor Jóáház megengesztelte az Urat, az Úr meghallgatta őt, mert látta, hogy Arám királya mennyire sanyargatja Izráelt. | |
II K | HunRUF | 13:5 | Az Úr szabadítót adott Izráelnek, úgyhogy kikerültek Arám hatalma alól, és Izráel fiai otthonaikban lakhattak, ahogyan azelőtt. | |
II K | HunRUF | 13:6 | De mégsem tértek el Jeroboám házának a vétkeitől, aki vétekbe vitte Izráelt, hanem folytatták azokat. Az Aséra-szobor is ott maradt Samáriában. | |
II K | HunRUF | 13:7 | Nem maradt Jóáháznak több hadinépe, mint ötven ló, tíz harci kocsi és tízezer gyalogos, mert elpusztította őket Arám királya, és olyanná tette őket, amilyen csépléskor a por. | |
II K | HunRUF | 13:8 | Jóáház egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, és hőstettei meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. | |
II K | HunRUF | 13:9 | Azután Jóáház pihenni tért őseihez, és Samáriában temették el. Utána a fia, Jóás lett a király. | |
II K | HunRUF | 13:10 | Jóásnak, Júda királyának a harminchetedik évében lett Izráel királya Jóás, Jóáház fia Samáriában, tizenhat esztendeig. | |
II K | HunRUF | 13:11 | Azt tette, amit rossznak lát az Úr, nem tért el Jeroboámnak, Nebát fiának vétkeitől, aki vétekbe vitte Izráelt, hanem folytatta azokat. | |
II K | HunRUF | 13:12 | Jóás egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, és hőstettei, amikor háborút viselt Amacjá júdai király ellen, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. | |
II K | HunRUF | 13:13 | Azután Jóás pihenni tért őseihez, és Jeroboám ült a trónjára. Jóást pedig eltemették Samáriában Izráel királyai mellé. | |
II K | HunRUF | 13:14 | Amikor Elizeus abba a betegségbe esett, amelyben később meghalt, elment hozzá Jóás, Izráel királya, ráborulva sírt, és ezt mondta: Atyám, atyám, Izráel harci kocsija és annak hajtója! | |
II K | HunRUF | 13:15 | Elizeus ezt mondta neki: Fogj íjat és nyilakat! Ő íjat és nyilakat fogott a kezébe. | |
II K | HunRUF | 13:16 | Majd ezt mondta Elizeus Izráel királyának: Feszítsd ki kezeddel az íjat! Amikor kifeszítette a kezével, Elizeus rátette kezét a király kezére. | |
II K | HunRUF | 13:17 | Azután ezt mondta: Nyisd ki a keletre néző ablakot! A király kinyitotta. Elizeus ezt mondta: Lőj! Ő pedig lőtt. Akkor így szólt: Az Úr szabadításának a nyila ez, az Arámtól megszabadító nyíl, mert véglegesen levered majd Arámot Aféknál! | |
II K | HunRUF | 13:18 | Azután ezt mondta: Fogd a nyilakat! Ő kézbe vette azokat. Ekkor így szólt Izráel királyához: Üss a földre! Ő ráütött a földre háromszor, azután megállt. | |
II K | HunRUF | 13:19 | Megharagudott rá ezért az Isten embere, és ezt mondta: Ötször vagy hatszor kellett volna ütnöd, akkor végleg levernéd Arámot! Így azonban csak háromszor vered meg Arámot. | |
II K | HunRUF | 13:20 | Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A következő esztendőben móábi rablócsapatok törtek be az országba. | |
II K | HunRUF | 13:21 | Éppen akkor temettek egy embert, de amikor meglátták a rablócsapatot, belökték azt az embert Elizeus sírjába, és elmentek. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez, életre kelt, és talpra állt. | |
II K | HunRUF | 13:23 | De megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségért. Nem akarta őket elpusztítani, és nem vetette el őket maga elől mindeddig. | |