HunIMIT - Isaiah - 63

63:1  Ki ez, aki Edómból jön, piros ruhában Boczrából ez, aki díszes az öltözetében, lépdelve ereje bőségében? Én vagyok, ki igazsággal beszél, ki nagy a segítésben!

63:2  Miért vörös a te öltözeted és ruháid olyanok mint a prést tipróé?

63:3  Sajtót tiportam én egyedül, és a népek közül senki sem volt velem, tiportam őket haragomban és tapostam hevemben; ruháimra freccsent a levük és egész öltözékemet bemocskoltam.

63:4  Mert bosszú napja volt a szívemben, és megváltottjaim éve eljött.

63:5  Néztem és nincs segítő, bámultam és nincs támogató; akkor segített nekem az én karom és hevem, az támogatott engem.

63:6  És összetiportam népeket haragomban és megrészegítettem hevemmel, és lefolyattam a földre levüket.

63:7  Az Örökkévaló kegyeit emlegetem, az Örökkévaló dicséreteit mind azok szerint, amiket művelt velünk az Örökkévaló, a nagy jóságot Izrael háza iránt, amelyet velük művelt irgalma szerint és kegyeinek bősége szerint.

63:8  Azt mondta: bizony népem ők, fiak, akik nem hazudnak – és lett nekik segítőül.

63:9  Minden szorultságukban ő szorult meg, arcának angyala segítette meg őket, szeretetében és könyörületében ő váltotta meg őket; felvette és vitte őket az őskor mindennapjaiban.

63:10  De ők engedetlenkedtek és megbúsították szentséges szellemét és ellenséggé változott irántuk, ő harcolt ellenük.

63:11  Ekkor megemlékezett az őskor napjairól, Mózesről, a népe: Hol van, ki felvezette őket a tengerből nyája pásztorával, hol van, aki beletette szentséges szellemét?

63:12  Aki járatta Mózes jobbján dicsőséges karját, meghasította a vizeket előttük, hogy szerezzen magának örök nevet.

63:13  Járatta őket mélységekben, mint a ló a pusztában nem botlottak meg.

63:14  Mint állat, mely leszáll a síkságba, nyugodni viszi őt az Örökkévaló szelleme: úgy vezetted népedet, hogy szerezz magadnak dicsőséges nevet.

63:15  Tekints az égről és láss, szent és dicsőséges hajlékodból! Hol van buzgalmad és hatalmad? Belsőd megindulása és irgalmad türtőztették magukat irántam!

63:16  Mert te vagy atyánk, mert Ábrahám nem tud rólunk és Izrael nem ismer bennünket; te Örökkévaló vagy az atyánk, öröktől való megváltónk a te neved.

63:17  Miért tévelyegtetsz el bennünket, Örökkévaló, a te utaidról, elkeményíted szívünket a te félelmedtől? Térj vissza a te szolgáid, örökséged törzsei kedvéért!

63:18  Csekély ideig bírta szent néped, szorongatóink összetiporták szentélyedet.

63:19  Olyanok lettünk, mint akiken soha nem uralkodtál, akik fölött nem neveztetett a te neved. Ha szétszakasztanád az egeket, leszállnál, hegyek folynának szét előtted.