HunKNB - II Kings - 12

12:1  Hét esztendős volt Joás, amikor uralkodni kezdett.

12:2  Jéhu hetedik esztendejében lett Joás királlyá s negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki beersebai volt, Szebiának hívták.

12:3  Joás azon egész idő alatt, amíg Jojáda pap oktatta, azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt.

12:4  Mindazonáltal a magaslatokat nem távolította el s a nép továbbra is a magaslatokon áldozott és gyújtott illatot.

12:5  Joás azt mondta a papoknak: »Minden olyan szent pénzt, amelyet a megszámláltak az Úr házába hoznak, vagy amelyet az emberek személyváltság fejében adományoznak, vagy amelyet önként, szívük jószántából az Úr templomába hoznak,

12:6  vegyenek fel a papok beosztásuk szerint s ennek ellenében javíttassák ki a ház romlásait, ha valami kijavítani valót látnak.«

12:7  De Joás király huszonharmadik esztendejéig sem javíttatták ki a papok a templom romlásait.

12:8  Hívatta erre Joás király Jojáda főpapot meg a papokat és azt mondta nekik: »Miért nem javíttatjátok ki a templom romlásait? Ne vegyétek fel tehát ezentúl a pénzt beosztástok szerint, hanem fordítsátok a templom kijavítására.«

12:9  Nem volt szabad tehát többé a papoknak felvenniük a pénzt a néptől, de nem is kellett kijavíttatniuk a ház romlásait.

12:10  Ekkor vett Jojáda főpap egy ládát, felül lyukat csinált rá s elhelyezte az oltár mellé, az Úr házába vezető bejárat jobb oldalára s az ajtónálló papok abba tettek minden pénzt, amelyet az Úr templomába hoztak.

12:11  Ha aztán látták, hogy sok pénz van a ládában, felment a király jegyzője és a főpap, kiöntötték és megszámlálták a pénzt, amelyet az Úr házában találtak

12:12  és szám és súly szerint azok kezébe adták, akik az Úr házának mesterembereire felügyeltek, azok pedig kiadták az ácsoknak és a kőműveseknek, akik az Úr házán dolgoztak

12:13  s a romlásokat javították, meg a kőfaragóknak, meg arra, hogy fát és faragott követ vásároljanak rajta, hogy így véghezvigyék az Úr házának kijavítását mindabban, amiben a ház erősítése végett költségekre volt szükség.

12:14  De vedrek, villák, tömjénezők, trombiták, szóval arany- és ezüsttárgyak nem készültek ebből a pénzből az Úr temploma számára – abból a pénzből, amelyeket az Úr templomába hoztak –,

12:15  mert azt azoknak adták át, akik a munkát vezették, hogy az Úr templomát javítsák ki.

12:16  Elszámolást nem kívántak azoktól az emberektől, akik a pénzt átvették, hogy a mesteremberek közt kiosszák, hanem bizalmi alapon kezelték.

12:17  A vétekért való áldozatból származó pénzt azonban, meg a bűnért való áldozatokból származó pénzt, nem szolgáltatták be az Úr templomába, mert az a papoké volt.

12:18  Ekkoriban feljött Házaél, Szíria királya s hadakozott Gát ellen s bevette, majd megfordult, hogy felvonuljon Jeruzsálem ellen.

12:19  Ekkor Joás, Júda királya vette mindazokat a szent tárgyakat, amelyeket atyái, Jozafát, Jórám, Ahaszja, Júda királyai az Úrnak szenteltek, meg amelyeket ő ajánlott fel, meg az összes ezüstöt, amely az Úr templomának s a király palotájának kincsei közt akadt s elküldte Házaélnek, Szíria királyának. Erre az visszavonult Jeruzsálem alól.

12:20  Joás egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?

12:21  Végül szolgái fellázadtak s összeesküdtek egymás között s leütötték Joást Milló házában, Cilla lejtőjén:

12:22  Jozakár, Semaát fia és Jozabád, Sómer fia, a szolgái sújtották halálra. Aztán eltemették atyái mellé Dávid városában, és fia, Amaszja, lett a király helyette.