HunUj - Psalms - 63

63:1  Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.

63:2  Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.

63:3  Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet.

63:4  Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít.

63:5  Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem.

63:6  Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám.

63:7  Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem.

63:8  Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok.

63:9  Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.

63:10  De akik pusztulásomra törnek, a föld mélyébe kerülnek.

63:11  Kardélre hányják őket, sakálok eledelévé lesznek.

63:12  De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak, akik rá esküsznek, a hazugok szája azonban bezárul.