REVELATION OF JOHN
Chapter 21
Reve | HunKNB | 21:1 | Ekkor új eget és új földet láttam , mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé. | |
Reve | HunKNB | 21:2 | Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet Istentől leszállni az égből, mint a férjének felékesített menyasszonyt . | |
Reve | HunKNB | 21:3 | Hallottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: »Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek. Maga a velük levő Isten lesz az ő Istenük . | |
Reve | HunKNB | 21:4 | Isten letöröl majd a szemükről minden könnyet , és nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás , és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.« | |
Reve | HunKNB | 21:5 | A trónon ülő így szólt: »Íme, megújítok mindent!« És azt mondta nekem: »Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.« | |
Reve | HunKNB | 21:6 | Aztán azt mondta nekem: »Beteljesedett! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából . | |
Reve | HunKNB | 21:8 | De a gyáváknak és a hitetleneknek, a megfertőzötteknek, gyilkosoknak, paráznáknak, varázslóknak, bálványimádóknak és minden hazugnak osztályrésze a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz . Ez a második halál.« | |
Reve | HunKNB | 21:9 | Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt , és így szólt hozzám: »Gyere, megmutatom neked az asszonyt, a Bárány jegyesét!« | |
Reve | HunKNB | 21:10 | Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre , és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet , amely a mennyből szállt alá Istentől. | |
Reve | HunKNB | 21:11 | Isten dicsőségétől ragyogott, és világossága hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz. | |
Reve | HunKNB | 21:12 | Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, amelyek Izrael fiainak tizenkét törzsének nevei . | |
Reve | HunKNB | 21:13 | Keletről három kapu, és északról három kapu, és délről három kapu, és nyugatról három kapu . | |
Reve | HunKNB | 21:14 | A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. | |
Reve | HunKNB | 21:15 | Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott a kezében , hogy megmérje a várost, s annak kapuit és falát. | |
Reve | HunKNB | 21:16 | A város négyszögű területen épült , és hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost az aranynáddal: tizenkétezer stádium. A hossza, a szélessége és a magassága egyforma volt. | |
Reve | HunKNB | 21:17 | Megmérte a falait is: száznegyvennégy könyök, az ember, vagyis az angyal mértéke szerint. | |
Reve | HunKNB | 21:18 | A falának anyaga jáspiskő volt; maga a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló. | |
Reve | HunKNB | 21:19 | A város falának alapkövei minden drágakővel ékesek. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, | |
Reve | HunKNB | 21:20 | az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. | |
Reve | HunKNB | 21:21 | A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy, és egy-egy kapu egy-egy drágagyöngyből áll. A város utcája színarany, mint az átlátszó üveg. | |
Reve | HunKNB | 21:22 | Templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten a temploma, és a Bárány. | |
Reve | HunKNB | 21:23 | A városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége világítja meg azt , és lámpása a Bárány. | |
Reve | HunKNB | 21:24 | A nemzetek az ő világosságában járnak, s dicsőségüket hozzá viszik a föld királyai. | |