HunUj - Exodus - 5

5:1  Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: Így szól az Úr, Izráel Istene: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában!

5:2  A fáraó azonban ezt felelte: Kicsoda az az Úr, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat, és nem bocsátom el Izráelt.

5:3  Erre ők ezt mondták: Találkoztunk a héberek Istenével. Hadd menjünk azért háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk Istenünknek, az Úrnak, azért, hogy ne verjen meg bennünket dögvésszel vagy fegyverrel.

5:4  De Egyiptom királya ezt mondta nekik: Mózes és Áron! Miért akarjátok elvonni a népet a munkától? Menjetek, folytassátok a kényszermunkát!

5:5  Már így is sok a mihaszna nép az országban - mondta a fáraó - és ti még abba akarjátok hagyatni ezekkel a munkát?!

5:6  Még aznap azt a parancsot adta a fáraó a nép sanyargatóinak és felügyelőinek,

5:7  hogy ne adjanak többé szalmát a népnek a vályogvetéshez úgy, mint eddig. Menjenek, és szedjenek maguknak szalmát.

5:8  De vessetek ki rájuk ugyanannyi vályogot, amennyit eddig kellett készíteniük! Ne engedjetek el belőle, mert lusták ezek, azért kiáltozzák: Menjünk áldozni Istenünknek!

5:9  Ha majd nehezebb lesz ezeknek az embereknek a munkája, és el lesznek vele foglalva, akkor nem törődnek hazug beszédekkel.

5:10  Kimentek tehát a nép sanyargatói és felügyelői, és azt mondták a népnek: Így szól a fáraó: Nem adok nektek szalmát.

5:11  Menjetek, és szedjetek magatoknak szalmát ott, ahol találtok! De a munkátokból semmit sem engedünk el.

5:12  Ekkor a nép szétszéledt egész Egyiptomban, hogy a tarlót tépjék szalma helyett.

5:13  A sanyargatók pedig szorították őket, és ezt mondták: Minden nap végezzétek el a kiszabott napi munkát úgy, mint amikor még volt szalma!

5:14  Meg is verték Izráel fiainak felügyelőit, akiket a fáraó sanyargatói rendeltek föléjük, és azt mondták: Miért nem végeztettétek el tegnap is, meg ma is a vályogvetést úgy, mint eddig, a rendelkezésnek megfelelően?

5:15  Akkor bementek Izráel fiainak felügyelői a fáraóhoz, és így panaszkodtak: Miért bánsz így szolgáiddal?

5:16  Szalmát nem adnak szolgáidnak, és mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Sőt még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel.

5:17  De ő így felelt: Lusták vagytok, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az Úrnak.

5:18  Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott vályogot be kell adnotok!

5:19  Izráel fiainak felügyelői látták, hogy bajban vannak, mivel ezt mondták: A napi vályogmennyiségből nem szabad engedni!

5:20  Ezért amikor a fáraótól kijövet találkoztak Mózessel és Áronnal, akik ott álltak rájuk várakozva,

5:21  ezt mondták nekik: Nézzen rátok az Úr, és ítéljen meg benneteket, mivel gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és szolgái előtt, és fegyvert adtatok a kezükbe, hogy megöljenek bennünket!

5:22  Ekkor Mózes az Úrhoz fordult, és ezt mondta: Uram, miért engeded, hogy rosszul bánjanak ezzel a néppel? Miért is küldtél ide engem?!

5:23  Mert amióta bementem a fáraóhoz, hogy beszéljek vele a nevedben, rosszabb a sora ennek a népnek, te pedig semmit sem tettél néped megszabadításáért.