HunRUF - Nahum - 3

3:1  Jaj a vérontó városnak! Az egész csupa hazugság, rablással van tele, nincs vége a zsákmányszerzésnek.

3:2  Csattog az ostor, dübörög a kerék, lovak dobognak, harci kocsik robognak,

3:3  lovak ágaskodnak, kardok ragyognak, dárdák villognak, tömérdek a halálra sebzett, rengeteg a hulla, számtalan a holttest, lépni se lehet a hulláktól.

3:4  Mert rengeteget paráználkodott ez a parázna nő, a szépséges és bűbájos asszony, aki népeket ejtett rabul paráznaságával, és nemzetségeket bűbájával.

3:5  Én most rád támadok – így szól a Seregek Ura –, ruhádat az arcodra borítom, megmutatom meztelenségedet a népeknek, gyalázatodat az országoknak!

3:6  Szemetet szórok rád, megszégyenítelek, és pellengérre állítalak.

3:7  Aki csak lát, menekül előled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találnék olyanokat, akik részvéttel vannak iránta?

3:8  Jobb vagy-e Nó-Ámónnál, mely a Nílus ágai között fekszik? Víz veszi körül, ereje a tenger, tenger a várfala.

3:9  Etiópia és Egyiptom végtelenül erőssé tette, Pút és Líbia őt segítette.

3:10  Mégis számkivetésbe, fogságba kellett mennie. Csecsemőit is falhoz verték az utcasarkokon. Előkelőire sorsot vetettek, főrangú embereit mind bilincsbe verték.

3:11  Te is lerészegedsz majd, elveszted eszedet, te is keresed majd a menedéket az ellenség elől!

3:12  Minden erődöd olyan, mint a fügefa korai gyümölcse: aki enni akar, csak megrázza, és a füge a szájába hull.

3:13  Harcosaid olyanok, mint az asszonyok. Országod kapui az ellenség előtt tárva-nyitva állnak, tűz pusztítja el a kapuzárakat.

3:14  Gyűjts vizet az ostrom idejére, erősítsd meg falaidat! Dagaszd a sarat, taposd az agyagot, készítsd a téglát!

3:15  Mindjárt megemészt téged a tűz, kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska, ha annyian vagytok is, mint a sáskák, annyian is, mint a szöcskék!

3:16  Hiába vannak többen kalmáraid, mint égen a csillag: „Megvedlik a sáska, és elrepül!”

3:17  Tisztviselőd annyi van, mint a sáska, írnokod, mint a sáskaraj, hideg időben a falakon tanyáznak, de ha kisüt a nap, odébb állnak: senki sem tudja, hova lettek.

3:18  Alszanak már pásztoraid, Asszíria királya! Nyugosznak előkelőid. Elszéledt néped a hegyeken, nincs, aki összegyűjtse.

3:19  Nincs enyhülés bajodra, sebed gyógyíthatatlan. Akik híredet hallják, mind tapsolnak, mert van-e, akin nem gázolt át örökös gonoszságod?!