HunKar - Isaiah - 32

32:1  Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;

32:2  Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

32:3  És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;

32:4  A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.

32:5  Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.

32:6  Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.

32:7  A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.

32:8  De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

32:9  Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`!

32:10  Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.

32:11  Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.

32:12  Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.

32:13  Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;

32:14  A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.

32:15  Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;

32:16  És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;

32:17  És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

32:18  Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.

32:19  De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!

32:20  Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!