HunIMIT - Ecclesiastes - 5

5:1  Ne hírtelenkedjél szájaddal, és szíved ne siessen szót kiejteni Isten előtt, mert Isten az égben van, te pedig a földön vagy, azért legyenek a te szavaid kevesek.

5:2  Mert jön az álom sok bajlódással és a balgának hangja sok beszéddel.

5:3  Midőn fogadást teszel Istennek, ne késsél azt megfizetni, mert nem telik kedve a balgákban; a mit fogadtál, fizesd meg!

5:4  Jobb, ha nem fogadsz, mintsem hogy fogadsz és nem fizeted meg.

5:5  Ne engedd szádnak, hogy vétekbe ejtse a te testedet, s ne mondd a küldött előtt, hogy tévedés volt; mért haragudjék Isten haragod miatt és rontsa meg kezed munkáját?

5:6  Mert sok álom és sok hiúság mellett sok beszéd is van; hanem az Istent féljed.

5:7  Ha szegénynek elnyomását és jognak és igazságnak megrablását látod a tartományban, ne csodálkozzál a dolgon; mert magas őrködik magas fölött, és legmagasabb van fölöttük.

5:8  S az országnak nyeresége mindenképen az: király, ki szolgája lett a szántóföldnek.

5:9  A ki szereti az ezüstöt, nem lakik jó1 ezüsttel, s a ki szereti a gazdagságot, annak nincs termése. Ez is hiúság.

5:10  Megsokasodván a jószág, megsokasodtak annak emésztői, s mi haszna van a gazdájának abban, hacsak nem szemeinek látása?

5:11  Édes a munkásnak alvása, akár keveset, akár sokat eszik; s a gazdagnak jóllakottsága nem engedi őt aludni.

5:12  Van egy fájó baj, melyet láttam a nap alatt: gazdagság megőrizve gazdájának a saját bajára.

5:13  S elvész ama gazdagság gonosz bajlódás mellett; fiat nemzett, de nincs kezében semmi.

5:14  A mint kijött anyja méhéből, mezítelen megy megint oda, úgy a mint jött; és mit sem visz el fáradságáért, hogy elvigye kezében.

5:15  És ez is fájó baj: megfelelően annak, a hogy jött, úgy fog elmenni; mi nyeresége van tehát neki, hogy a szélnek fáradozik.

5:16  Sőt mind az ő napjaiban sötétségben élvez és boszankodik sokat, betegsége is van meg harag.

5:17  Íme a mit én jónak, a mit szépnek láttam: hogy egyék és igyék és élvezze a jót minden fáradságáért, melylyel fáradozik a nap alatt élete napjainak tartamára, melyet Isten adott neki; mert az az ő osztályrésze.

5:18  Az is bármely ember, kinek adott az Isten gazdagságot éa javakat és urává tette annak, bogy élvezzen belőle és hogy kivegye az osztályrészét és hogy örűljön fáradságában – az Istennek az adománya.

5:19  Mert nem sokat fog emlékezni élete napjairól, mivel Isten megengedi szívének örömét.