HunIMIT - Ecclesiastes - 3

3:1  Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt.

3:2  Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ültetés kiszakításának.

3:3  Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lebontásnak és ideje az építésnek.

3:4  Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje van a gyásztartásnak és ideje a tánczolásnak.

3:5  Ideje van a kövek eldobásának és ideje a kövek fölhalmozásának; ideje van az ölelésnek és ideje az öleléstől való távolodásnak.

3:6  Ideje van a keresésnek és ideje az elvesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.

3:7  Ideje van a megszaggatásnak és ideje az összevarrásnak; ideje van a hallgatásnak és ideje a beszélésnek.

3:8  Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje van a háborúnak és ideje a békének.

3:9  Mi nyeresége van a munkálónak abban, a miben fáradozik?

3:10  Láttam a bajlódást, melyet Isten adott az ember fiainak, hogy vele bajlódjanak.

3:11  Mindent szépen alkotott a maga idejében, az örökkévalóságot is adta szivükbe, a nélkül bogy az ember fölfoghatná azon művet, melyet Isten alkotott, kezdettől végig.

3:12  Megismertem, bogy nincs számára jó, hanemha bogy örüljön és jót tegyen magával életében.

3:13  Az is, bármely ember, a ki eszik és iszik és jót élvez minden fáradságáért: Isten adománya az.

3:14  Tudom, hogy mind az, a mit Isten cselekszik, megmarad örökké, ahhoz nem lehet hozzá tenni, sem belőle nem lehet elvenni semmit; Isten pedig úgy cselekedte, hogy féljenek tőle.

3:15  A mi lett, már régen van és a mi majd lesz, már régen volt; Isten pedig fölkeresi azt, a mi eltűnt.

3:16  És továbbá láttam a nap alatt a jognak helyén ott a gonoszság, és az igazság helyén ott a gonoszság.

3:17  Mondtam én szívemben: az igazat és a gonoszt itéli az Isten; mert ideje van minden dolognak és minden cselekedetért ottan.

3:18  Mondtam én szívemben: az ember fiai kedvéért van az, hogy megvizsgálja őket az Isten, és hogy lássák, hogy ők magukban olyanok mint a barom.

3:19  Mert eset éri az ember fiait, és eset éri a barmot, és azon egy esetjük van: a milyen ennek a halála, olyan annak a halála, és egy lelkük van mindnek; és az ember elsőbbsége az állat fölött semmi, mert minden hiúság!

3:20  Minden anon egy helyre megy, minden a porból lett és minden visszatér a porhoz.

3:21  Ki ismeri az ember fiainak lelkét, vajon felszáll-e fölfelé, és a barom lelkét, vajon alászáll-a lefelé a földre?

3:22  És láttam, hogy nincsen jobb, mint hogy örűljön az ember a műveivel, mert az az ő osztályrésze; mert ki hozza őt majd ide, hogy nézze azt, a mi utána leszen?