HunIMIT - Genesis - 39

39:1  József pedig levitetett Egyiptomba és megvette Potifár, Fáraó udvari tisztje, a testőrök főnöke, egy egyiptomi férfi, az ismaelitáktól, akik levitték őt oda.

39:2  És az Örökkévaló volt Józseffel és szerencsés ember lett; és volt urának, az egyiptomiak házában.

39:3  Midőn látta az ura, hogy az Örökkévaló van és hogy mindent amit tesz, az Örökkévaló sikeressé tesz kezében,

39:4  akkor József kegyet talált a szemeiben és szolgálta őt; az pedig háza felé rendelte és mindent, amije volt, kezébe adott.

39:5  És volt, amióta őt rendelte a háza fölé és minden fölé, amije volt, megáldotta az Örökkévaló az egyiptominak a házát József miatt; és az Örökkávaló áldása volt mindenen, amije volt a házban és a mezőn.

39:6  És hagyott mindent, amije volt, József kezében és nem tudott mellette semmiről, csakis a kenyérről, melyet evett; József pedig szép termetű és szép ábrázatú volt.

39:7  És történt e dolgok után, rávetette urának felesége a szemeit Józsefre és mondta: Hálj velem.

39:8  De ő vonakodott és mondta ura feleségének: Íme, az én uram nem tud mellettem semmiről, mi van a házban és mindent, amije van, kezembe adott.

39:9  Nincs nagyobb nálamnál a házban és nem vont meg tőlem semmit, csak téged, mivelhogy te a felesége vagy; hogy tenném hát meg ezt a nagy gonoszságot és vétkezném Isten ellen?

39:10  És volt, midőn beszélt Józseffel nap nap után, ő nem hallgatott rá, hogy vele háljon, hogy vele legyen.

39:11  És történt egy napon, midőn bement a házba, hogy végezze munkáját és nem volt senki a ház emberei közül ott a házban,

39:12  akkor megragadta őt (a nő) ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem; de ő otthagyta ruháját a kezében, elmenekült és kiment az utcára.

39:13  És volt, midőn látta, hogy otthagyta ruháját a kezében és kimenekült az utcára,

39:14  akkor hívta házának embereit és szólt hozzájuk, mondván: Lássátok, hozott nekünk egy héber embert, hogy csúfot űzzön belőlünk: bejött hozzám, hogy velem háljon, de én hangosan kiabáltam;

39:15  és volt, midőn hallotta, hogy fölemelem hangomat és kiáltok, akkor itt hagyta ruháját nálam, elmenekült és kiment az utcára.

39:16  És eltette ruháját magánál, míg jött az ura az ő házába.

39:17  És szólt hozzá a szavak szerint, mondván: Bejött hozzám a héber szolga, akit hoztál nekünk, hogy csúfot űzzön belőlem.

39:18  És volt, midőn fölemeltem hangomat és kiáltottam, akkor itt hagyta ruháját nálam és elmenekült az utcára.

39:19  És volt, midőn hallotta az ő ura feleségének szavait, melyekkel szólt hozzá, mondván: Ilyen dolgokat tett velem a te szolgád, akkor föllobbant a haragja.

39:20  Vette tehát József ura őt és a fogházba vetette, arra a helyre, ahol a király foglyai fogva voltak; és ott volt a fogházban.

39:21  De az Örökkévaló volt Józseffel, feléje fordította a kegyelmet és kegyet adott neki a fogház főnöke szemeiben.

39:22  És átadta a fogház főnöke József kezébe mind a foglyokat, akik a fogházban voltak és mindent, amit ott végeztek, ő végzett.

39:23  A fogház főnöke nem nézett semmi után, ami (József) kezében volt, minthogy az Örökkévaló vele volt, és amit ő végzett, az Örökkévaló sikeressé tette.