HunKNB - Genesis - 6

6:1  Amikor azután az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányokat nemzettek,

6:2  látták az Isten fiai, hogy az emberek leányai szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek.

6:3  Isten ekkor így szólt: »Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!«

6:4  Óriások voltak a földön azokban a napokban – azután, hogy az Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok szültek –, ezek az ősidők erős, híres férfiai.

6:5  Amikor azonban az Úr látta, hogy nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve minden gondolata folyton gonoszra irányul,

6:6  megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és mélyen bánkódva szívében

6:7  így szólt: »Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem, az embert és a jószágot, a csúszómászót és az égi madarat, mert bánom, hogy alkottam őket!«

6:8  Noé azonban kegyelmet talált az Úr előtt.

6:9  Noé nemzetségének története a következő. Noé igaz és tökéletes ember volt nemzedékében: Istennel járt.

6:10  Három fiút nemzett: Szemet, Kámot és Jáfetet.

6:11  A föld azonban megromlott Isten előtt, és telve volt gonoszsággal.

6:12  Amikor aztán látta Isten, hogy a föld megromlott – mert romlott útra tért minden test a földön –,

6:13  azt mondta Noénak: »Elérkezett a vége minden testnek előttem: megtelt a föld gonoszsággal általuk, s én elpusztítom őket a földről.

6:14  Készíts magadnak bárkát cédrusfából – kamrákat készíts a bárkában –, és kend be szurokkal belülről, kívülről.

6:15  Így készítsd el: háromszáz könyök legyen a bárka hossza, ötven könyök a szélessége, és harminc könyök a magassága.

6:16  Készíts ablakot a bárkára, s attól egykönyöknyire legyen a teteje; a bárka ajtaját pedig oldalt helyezd el; alsó, középső és felső fedélzetet készíts benne.

6:17  Mert íme, én az özön vizeit hozom majd a földre, hogy megöljek minden testet, amelyben az élet lehelete van az ég alatt; minden, ami a földön van, elvész.

6:18  Veled azonban szövetséget kötök: menj be majd a bárkába, te, és veled a fiaid, a feleséged és a fiaid feleségei.

6:19  Vigyél be a bárkába minden állatból, minden testből kettőt-kettőt, hímet és nőstényt, hogy életben maradjanak veled.

6:20  A madárból, faja szerint, a lábasjószágból, faja szerint, s a föld minden csúszómászójából, faja szerint. Mindenből kettő-kettő menjen be majd veled, hogy életben maradjon.

6:21  Végy magaddal minden eledelből is, ami ennivaló, s hordd be magadhoz, hogy eleségül legyen neked és nekik.«

6:22  Meg is tette ezt Noé. Mindent megtett úgy, ahogy Isten megparancsolta neki.