HunRUF - Isaiah - 29

29:1  Jaj Aríélnek, Aríélnek, a városnak, ahol Dávid táborozott! Évek telnek egymás után, ünnepek váltják egymást,

29:2  azután ostromot indítok Aríél ellen. Akkor lesz nagy sírás-rívás, mert égő oltárrá teszem.

29:3  Táborral veszlek körül, sáncot vonok köréd, felállítom az ostromműveket.

29:4  Megalázottan fogsz beszélni a földön, és megtörten hangzik szavad a porból. Olyan lesz a hangod, mint a föld alatti kísérteté, és szavad a porból suttog.

29:5  De ízzé-porrá törik ellenségeid serege, a szálló pelyvához hasonló lesz az erőszakosok hada. Egy szempillantás alatt következik be!

29:6  Mert a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgés, földrengés, nagy zúgás, viharos forgószél és emésztő tűz lángjai között.

29:7  Olyan lesz, mint az álom, mint egy éjszakai látomás valamennyi nép serege, amely Aríél ellen hadakozott, és mindazok, akik ostromot indítottak hadereje és sziklavára ellen.

29:8  Mint az éhező, aki azt álmodja, hogy eszik, de ha fölébred, üres a gyomra, vagy mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, eltikkadt és szomjas, úgy jár a népek egész serege, amely Sion hegye ellen hadakozott.

29:9  Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne az italtól!

29:10  Mert rátok árasztotta az Úr a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat, befödte fejeiteket: a látnokokat.

29:11  Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha írástudó ember kezébe adják, és azt mondják: Olvasd el! – ő azt válaszolja majd: Nem tudom, mert le van pecsételve.

29:12  Ha pedig írástudatlannak adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el ezt! – ő azt válaszolja majd: Nem tudok olvasni.

29:13  Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat,

29:14  azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul.

29:15  Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki láthat meg minket, ki ismerhetne ránk?

29:16  Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!

29:17  Már csak kevés idő van hátra, és a Libánon kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.

29:18  Azon a napon a süketek is meghallják az írás szavait, a vakok szemei pedig látni fognak a homály és sötétség után.

29:19  Újra örömüket lelik az alázatosak az Úrban, a legszegényebbek is örvendezni fognak Izráel Szentje előtt,

29:20  mert vége lesz a zsarnoknak, és elpusztul a csúfolódó! Kiirtják mindazokat, akiknek gonoszságon jár az eszük,

29:21  akik vétkesnek nyilvánítják az embert a peres ügyekben, és tőrbe ejtik azt, aki meg meri feddni őket a kapuban, és mindenféle ürüggyel megfosztják jogától az igazat.

29:22  Ezért így szól Jákób házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, nem sápad el többé az arca,

29:23  mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját, szentnek vallják nevemet. Szentnek vallják Jákób Szentjét, és rettegnek Izráel Istenétől.

29:24  A tévelygő lelkek észhez térnek, és a zúgolódók levonják a tanulságot.