HunRUF - Isaiah - 32

32:1  Íme, igazságosan uralkodik majd egy király, és törvényesen fognak kormányozni a vezérek.

32:2  Mindegyik olyan lesz, mint menedék a szél ellen és fedett hely a zivatar idején, mint patak a száraz tájon, mint hatalmas kőszál árnyéka a kiszikkadt földön.

32:3  Nem lesznek bekötve a szemek, ha látni kell, figyelmesek lesznek a fülek, ha hallani kell.

32:4  A meggondolatlanok ismerni fognak és szívükkel érteni, a dadogó nyelvűek pedig majd folyékonyan, világosan beszélnek.

32:5  Nem nevezik többé a bolondot nemesnek, és a gazembert sem mondják tisztességesnek.

32:6  Mert a bolond csak bolondot beszél, szívében álnokságot forral: elvetemülten jár el, és hazug dolgokat hirdet az Úrról; éhezni hagyja az éhezőt, nem kínálja itallal a szomjazót.

32:7  A gazembernek gonoszak az eszközei, és galádságot tervez: hazug beszéddel megrontja az alázatosokat, még ha igaza is van a szegénynek.

32:8  De a nemes lelkű nemesen gondolkozik, és kitart a nemes dolgok mellett.

32:9  Ti, könnyelmű asszonyok, halljátok meg szavam! Ti, elbizakodott leányok, figyeljetek beszédemre!

32:10  Alig egy év múlva reszketni fogtok, ti, elbizakodottak, mert nem lesz többé szüret, nem lesz gyümölcsszedés!

32:11  Borzadjatok, ti, könnyelműek, reszkessetek, ti, elbizakodottak! Vetkőzzetek meztelenre, csak ágyékkötőt öltsetek!

32:12  Mellet verve gyászoljátok a gyönyörű mezőket, a termő szőlőtőkét,

32:13  népem termőföldjét, melyet fölver a tövis és a gaz, és a vigadozó város sok vidám házát!

32:14  Mert üres lesz a palota, elnémul a város zaja. A várhegy és a bástya örökre állatok búvóhelye lesz, zebrák viháncolnak ott, és nyájak legelésznek.

32:15  Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.

32:16  A pusztában is jog lakik, a kertben igazság honol.

32:17  Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké.

32:18  Békés hajlékban lakik majd a népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban.

32:19  De jégeső hull, és ledől az erdő, a város pedig elsüllyed a mélyben.

32:20  Boldogok vagytok, akik mindenütt víz mellett vethettek, és szabadjára engedhetitek az ökröt és a szamarat.