HunKNB - Romans - 10

10:1  Testvérek! Szívemből kívánom és könyörgök Istenhez az ő üdvösségükért.

10:2  Mert tanúságot teszek mellettük, hogy megvan bennük a buzgóság Istenért, de ez a nem ismerők buzgósága.

10:3  Nem ismerték el ugyanis az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek helyébe állítani; nem vetették alá magukat az Istentől való megigazulásnak.

10:4  Pedig Krisztus a törvény végcélja, mindenkinek a megigazulására, aki hisz.

10:5  Mózes ugyanis azt írja a törvényből eredő megigazulásról: »Az ember, aki teljesíti azt, élni fog általa« .

10:6  A hitből eredő megigazulásról pedig így szól: »Ne mondd szívedben: Ki megy föl az égbe?« – tudniillik, hogy Krisztust lehozza.

10:7  Vagy: »Ki száll le az alvilágba?« – tudniillik, hogy Krisztust a halottak közül visszahívja.

10:8  Az Írás viszont mit mond? »Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben« . Ez tudniillik a hit igéje, amelyet hirdetünk.

10:9  Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz.

10:10  A szív hite megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.

10:11  Az Írás ugyanis azt mondja: »Mindaz, aki hisz benne, meg nem szégyenül«.

10:12  Nincsen ugyanis különbség zsidó és görög között, mert mindnyájuknak ugyanaz az egy Ura van, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt.

10:13  Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül .

10:14  De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse?

10:15  S hogyan hirdessék, ha nem küldték őket? Amint meg van írva: »Milyen gyönyörűségesek azok lábai, akik a jó hírt hirdetik!«

10:16  De nem mindnyájan fogadták engedelmességgel a jó hírt. Azért mondja Izajás: »Uram, ki hitt annak, amit hallott tőlünk?«

10:17  Eszerint a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által.

10:18  De kérdem én: Talán nem hallották? Sőt, ellenkezőleg: »Hangjuk elhatott az egész földre, s beszédük a földkerekség határaira«.

10:19  Vagy kérdem én: Talán Izrael nem értette meg? Mózes mondja először: »Versengésre indítalak benneteket azok ellen, akik ‘nem népem’, és oktalan nép által haragra ingerellek titeket«.

10:20  Izajás bátran kimondja: »Megtaláltak engem, akik nem kerestek, és kinyilvánítottam magam azoknak, akik nem kutattak utánam« .

10:21  Izraelhez azonban így szól: »Kitártam kezemet egész nap a hitetlen és ellenszegülő nép felé« .