HunKNB - Romans - 11

11:1  Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Semmi esetre sem! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből.

11:2  Isten nem taszította el népét , amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen?

11:3  »Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, egyedül én maradtam meg, s nekem is az életemre törnek« .

11:4  És mit mond neki az isteni válasz? »Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet Baál előtt«.

11:5  Éppígy a jelenben is van maradék a kegyelemből való kiválasztás alapján.

11:6  De ha kegyelemből, akkor már nem tettek fejében; különben a kegyelem már nem volna kegyelem.

11:7  Hogyan is van tehát? Amit Izrael keres, azt nem érte el, a választottak pedig elérték. A többiek viszont vakok lettek,

11:8  amint meg van írva: »Isten a kábulat lelkét adta nekik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind a mai napig« .

11:9  Dávid is azt mondja: »Asztaluk váljék számukra tőrré és csapdává, botránkozássá és megtorlássá!

11:10  Szemük homályosodjék el, hogy ne lássanak, és hátukat görnyeszd meg egészen!«

11:11  Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmi esetre sem. Ellenkezőleg, az ő bukásukból üdvösség támadt a nemzeteknek azért, hogy őket versengésre serkentse.

11:12  Ha pedig már a bukásuk is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a nemzeteknek, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük!

11:13  Nektek, nemzeteknak azonban azt mondom: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm,

11:14  hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket.

11:15  Mert ha az ő félreállításuk a világ megbékélését szolgálja, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból?

11:16  Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok.

11:17  Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének,

11:18  ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.

11:19  Mondhatnád ugyan: »Azért törték le azokat az ágakat, hogy engem beoltsanak.«

11:20  Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj.

11:21  Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni!

11:22  Lásd meg tehát Isten jó voltát és szigorúságát! Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban – máskülönben téged is le fognak metszeni.

11:23  De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beoltják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa őket.

11:24  Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából, és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják oltani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?

11:25  Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép,

11:26  s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva: »Eljön a Szabadító Sionból, és elfordítja Jákobtól a gonoszságot .

11:27  S ez lesz velük a szövetségem, amikor elveszem a bűneiket« .

11:28  Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért.

11:29  Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását.

11:30  Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt:

11:31  ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy most ők is irgalmasságot nyerjenek.

11:32  Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.

11:33  Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!

11:34  Mert ki ismerte az Úr gondolatát? Vagy ki volt az ő tanácsadója?

11:35  Vagy ki adott előbb neki, hogy vissza kellene fizetnie?

11:36  Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.