HunUj - Job - 26

26:1  Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta:

26:2  Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját?

26:3  Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod?

26:4  Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled?

26:5  Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak.

26:6  A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs eltakarva a pusztulás helye.

26:7  Ő terjesztette ki északot a kietlenség fölött, megerősítette a földet a semmiség fölött.

26:8  Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk.

26:9  Eltakarta trónusát, felhőt terjesztett ki fölötte.

26:10  Határt szabott a vizeknek, ott, ahol a világosság találkozik a sötétséggel.

26:11  Az egek oszlopai meginognak, és megrendülnek fenyegetésétől.

26:12  Erejével lecsillapította a tengert, értelmével szétzúzta a szörnyeteget.

26:13  Leheletétől kiderült az ég, amikor kezével átdöfte a menekülő kígyót.

26:14  Pedig ez csak a szegélye útjának! S milyen halk szót hallunk tőle! De hatalmas mennydörgését ki tudná elviselni?