HunUj - Proverbs - 5

5:1  Fiam, figyelj bölcsességemre, hallgasd meg értelmes szavaimat!

5:2  Maradj megfontolt, és ügyelj, hogy ajkad okosan szóljon!

5:3  Mert színméz csepeg a más asszonyának ajkáról, és ínye simább az olajnál.

5:4  De a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.

5:5  Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak.

5:6  Nem az élet ösvényét járja, téves úton jár, és maga sem tudja.

5:7  Most azért, fiaim, hallgassatok rám, ne térjetek el attól, amit mondok!

5:8  Messze kerüld el az ilyen nőt, ne közelíts háza ajtajához,

5:9  különben másoknak kell adnod méltóságodat, és éveidet a kegyetleneknek;

5:10  bitorlók élik föl életerődet, és kereseted idegen házába kerül.

5:11  Nyögni fogsz majd a végén, amikor tönkremegy tested és életed.

5:12  És ezt mondod: Miért is gyűlöltem az intést, miért utáltam szívből a feddést?

5:13  Miért nem hallgattam tanítóim szavára, miért nem figyeltem oktatóimra?

5:14  Majdnem belekerültem minden rosszba, amit egy társaság vagy csoport elkövethet.

5:15  A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából!

5:16  Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre!

5:17  Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal!

5:18  Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek.

5:19  Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel.

5:20  Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét?

5:21  Mert az Úr látja az ember útjait, és figyeli minden lépését.

5:22  Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg.

5:23  Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította.