HunIMIT - Psalms - 92

92:1  Zsoltár. Ének a szombat napjára.

92:2  Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,

92:3  hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:

92:4  a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.

92:5  Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.

92:6  Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!

92:7  Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:

92:8  mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.

92:9  Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!

92:10  Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.

92:11  De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.

92:12  Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.

92:13  Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;

92:14  elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.

92:15  Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;

92:16  hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.