HunIMIT - Psalms - 119

119:1  Boldogok a gáncstalan útuak, kik az Örökkévaló tana szerint járnak!

119:2  Boldogok, kik megóvják bizonyságait, egész szívvel keresik őt;

119:3  nem is cselekedtek jogtalanságot, az ő útjaiban jártak!

119:4  Te pasancsoltad, rendeleteidet hogy megőrizzük nagyon,

119:5  Vajha megszilárdulnának útjaim, hogy megőrizzem törvényeidet!

119:6  Akkor nem szégyenülök meg, mikor tekintek mind a parancsaidra.

119:7  Magasztallak szívnek egyenességében, mikor tanulom igazságos ítéleteidet.

119:8  Törvényeidet megőrzöm, ne hagyj el oly nagyon!

119:9  Miáltal teszi tisztává ifjú az ösvényét; Hogy megőrzi igéd szerint!

119:10  Egész szivemmel kerestelek; ne engedj eltévednem parancsaidtól!

119:11  Szivembe rejtettem szavadat, azért, hogy ne vétkezzem ellened.

119:12  Áldva légy, Örökkévaló, taníts engem törvényeidre!

119:13  Ajkaimmal beszélem el mind a szájad ítéleteit.

119:14  Bizonyságaid útján örvendtem mint mindenféle vagyon fölött.

119:15  Rendeleteiden hadd elmélkedem, és hadd tekintsem ösvényeidet.

119:16  Törvényeidben gyönyörködöm, nem felejtem el igédet.

119:17  Végezz jót szolgádon, hadd éljek és őrizzem meg igédet.

119:18  Nyisd meg szemeimet, hogy láthassak csodás dolgokat tanodból!

119:19  Jövevény vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat!

119:20  Megtörődik a lelkem, vágyakozva ítéleteid után minden időben.

119:21  Megdorgáltad az átkozott kevélyeket, kik eltévedtek parancsaidtól!

119:22  Gördíts le rólam gyalázatot és csúfságot, mert bizonyságaidat megóvtam.

119:23  Bár ültek is nagyok, egymással beszéltek ellenem: a te szolgád elmélkedik törvényeiden.

119:24  Gyönyörűségem is a te bizonyságaid, azok a tanácsosaim.

119:25  A porhoz tapadt a lelkem; élessz fel engem igéd szerint!

119:26  Útjaimat elbeszéltem s te meghallgattál: taníts engem törvényeidre!

119:27  Rendeleteid útját értesd meg velem, hadd elmélkedem csodatetteiden,

119:28  Szétfolyt a lelkem bánattól: támaszsz föl engem igéd szerint!

119:29  Hazugság útját távoztasd tőlem, s tanoddal kegyelmezz nekem.

119:30  Hűség útját választottam, ítéleteidet magam előtt tartottam.

119:31  Ragaszkodtam bizonyságaidhoz: Örökkévaló, ne szégyeníts meg!

119:32  Parancsaid útján futok, mert tággá teszed szivemet.

119:33  Igazíts engem, Örökkévaló, törvényeid útjára, hadd óvjam meg mindvégig!

119:34  Értesd meg velem, hogy megóvhassam tanodat s megőrizzem egész szívvel.

119:35  Járass engem parancsaid ösvényén, mert azt kedvelem.

119:36  Hajlítsd szívemet bizonyságaidhoz, s ne nyerészkedéshez!

119:37  Térítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hamisat, útaidon éltess engem!

119:38  Tartsd meg szolgádnak a te szavadat, a mely visz a félelmedre.

119:39  Térítsd el gyalázatomat, melytől félek, mert jók a te ítéleteid.

119:40  Íme vágyakoztam rendeleteidre: igazságoddal éltess engem!

119:41  Jőjenek rám kegyelmeid, oh Örökkévaló, segedelmed szavad szerint!

119:42  Hogy megfelelhessek gyalázómnak; mert bíztam a te igédben.

119:43  Ne ragadd ki az igazság szavát szájamból fölötte nagyon, mert ítéleteidre várakozom.

119:44  Hogy megőrizhessem tanodat állandóan, mindörökké.

119:45  Hogy járhassak tág téren, mert rendeleteidet kerestem.

119:46  Hogy beszélhessek bizonyságaidról királyoknak előtte s ne szégyenkezzem.

119:47  Majd gyönyörködöm parancsaidban, melyeket szeretek;

119:48  s fölemelem kezeimet parancsaidhoz, melyeket szeretek, hogy elmélkedjem törvényeiden.

119:49  Emlékezzél a szolgádnak jutott igéről, mivelhogy engem reméltettél.

119:50  Ez vigasztalásom nyomoruságomban: hogy szavad fölélesztett engem.

119:51  Kevélyek csúfoltak engem fölötte nagyon; tanodtól nem hajoltam el.

119:52  Gondoltam öröktől fogva való ítéleteidre, Örökkévaló, és megvigasztalódtam.

119:53  Forróság ragadott meg engem a gonoszok miatt, kik elhagyták tanodat.

119:54  Dalok voltak nekem törvényeid jövevénységem házában.

119:55  Gondoltam éjjel nevedre, a megőriztem tanodat.

119:56  Ez jutott nekem, mert megóvtam rendeleteidet.

119:57  Osztályrészem, oh Örökkévaló – úgymondtam – hogy megőrzöm szavaidat.

119:58  Könyörögtem előtted egész szivvel kegyelmezz nekem szavad szerint!

119:59  Elgondoltam útjaimat s visszatérítettem lábaimat bizonyságaidhoz.

119:60  Siettem és nem késedelmeztem, hogy megőrizzem parancsaidat.

119:61  Gonoszok csapatjai körülfogtak; tanodat nem felejtettem el.

119:62  Éjfélkor kelek föl, hogy hálát adjak neked a te igazságos ítéleteidért.

119:63  Társa vagyok mindazoknak, kik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.

119:64  Szereteteddel, Örökkévaló, tele van a föld, törvényeidre taníts engem.

119:65  Jót tettél szolgáddal, Örökkévaló, a te igéd szerint.

119:66  Jó értelemre és tudásra taníts engem, mert hittem parancsaidban.

119:67  Mielőtt sanyarogtam, tévelygő voltam, de most megőrzöm a szavadat.

119:68  Jó vagy te és jótevő: taníts engem törvényeidre!

119:69  Rám fogtak hazugságot a kevélyek, én egész szívvel megóvom rendeleteidet.

119:70  Eltompult mint hájtól a szivük, én tanodban gyönyörködtem.

119:71  Jó nekem az, hogy sanyargattattam, azért hogy tanuljam törvényeidet.

119:72  Jó nekem szájad tana, inkább mint ezrei aranynak és ezüstnek.

119:73  Kezeid készítettek és szilárdítottak engem: értesd meg velem, hogy tanulhassam parancsaidat!

119:74  Tisztelőid majd látnak engem és örülnek, mert igédre várakoztam.

119:75  Tudom, Örökkévaló, hogy igazság a te ítéleteid és hűséggel sanyargattál.

119:76  Legyen, kérlek, szereteted a vigasztalásomra, a szolgádnak jutott szavad szerint!

119:77  Jöjjön rám irgalmad, hogy éljek, mert tanod az én gyönyörűségem.

119:78  Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert hazugsággal elnyomtak engem; én elmélkedem rendeleteiden.

119:79  Forduljanak felém tisztelőid és bizonyságaid ismeröi.

119:80  Legyen szívem gáncstalan a te törvényeidben, azért hogy meg ne szégyenüljek.

119:81  Epedett lelkem a segedelmedért, igédre várakoztam.

119:82  Epednek szemeim szavadért, mondván: mikor vigasztalsz meg engem?

119:83  Mert olyan lettem, mint tömlő a. füstben; törvényeidet nem felejtettem el.

119:84  Meddig tartanak szolgádnak napjai? Mikor teszel ítéletet üldözőimen?

119:85  vermeket ástak nekem a kevélyek, a kik nem tanod szerint valók.

119:86  Mind a parancsaid hűség, hazugsággal üldöznek: segíts engem!

119:87  Kevés híján semmivé tettek az országban, de én nem hagytam el rendeleteidet.

119:88  Szereteted szerint éltess engem, hogy megőrizhessem szájad bizonyságát.

119:89  Örökké, oh Örökkévaló, fönnáll igéd az égben.

119:90  Nemzedékre meg nemzedékre van a te hüséged; megszilárdítottad a földet és megállt.

119:91  Itéleteid szerint megállanak ma is, mert mind a te szolgáid.

119:92  Ha tanod nem a gyönyörűségem, akkor elvesztem volna nyomorúságomban.

119:93  Soha sem felejtem el rendeleteidet; mert általuk éltettél engem.

119:94  Tied vagyok: segíts engem, mert rendeleteidet kerestem.

119:95  Reám vártak a gonoszok, hogy elveszítsenek; bizonyságaidra ügyelek én.

119:96  Minden epedésnek láttam végét; tágas a te parancsod nagyon.

119:97  Mint szeretem tanodat! Egész nap ő az elmélkedésem.

119:98  Ellenségeimnél bölcsebbé tesz parancsod, mert örökké enyém az.

119:99  Mind a tanítóimnál eszesebbé lettem, mert bizonyságaid az én elmélkedésem.

119:100  Véneknél értelmesebb vagyok, mert rendeleteidet megóvtam.

119:101  Minden rossz ösvénytől tartóztattam lábaimat, azért hogy megőrizzem igédet.

119:102  Itéleteidtől nem távoztam el, mert te oktattál engem.

119:103  Mennyivel édesebbek szavaid inyemnek, mint a méz szájamnak!

119:104  Rendeleteid által értelmes vagyok, azért gyűlölök minden hazug ösvényt.

119:105  Mécses a lábamnak a te igéd és világosság ösvényemnek.

119:106  Megesküdtem s teljesítettem, hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet.

119:107  Sanyarognom kellett nagyon oh Örökkévaló, éltess igéd szerint!

119:108  Szájam felajánlásait vedd kedvesen, Örökkévaló, és ítéleteidre taníts engem.

119:109  Lelkem a tenyeremen van mindig, de tanodat nem felejtettem el.

119:110  Tőrt vetettek gonoszok nekem, de rendeleteidtől nem tévedtem el.

119:111  Birtokul vettem bizonyságaidat örökre, mert szívem vígsága azok.

119:112  Ráhajlítottam szívemet, hogy megtegyem törvényeidet örökké, mindvégig.

119:113  Tétevázókat gyűlölök, s tanodat szeretem.

119:114  Rejtekem és pajzsom vagy, igédre várakoztam.

119:115  Távozzatok tőlem, gonosztevők, hadd óvom meg Istenem parancsait!

119:116  Támogass engem szavad szerint, hogy éljek, s ne engedj megszégyenülnöm reményemmel!

119:117  Erősíts engem, hogy megsegíttessem, hogy gyönyörködhessem mindig törvényeiden.

119:118  Elvetetted mind, kik törvényeidtől eltévelyegnek, mert hazug az ő csalfaságuk.

119:119  Mint salakot elmozdítottad mind a föld gonoszait, azért szeretem bizonysága-idat.

119:120  Borzadott rettegésedtől testem, és ítéleteidtől félek.

119:121  Cselekedtem jogot és igazságot, ne engedj át zsarolóimnak!

119:122  Kezeskedjél szolgádért a jóra; ne zsaroljanak engem kevélyek.

119:123  Szemeim epedtek segítségedért és igazságos szavadért.

119:124  Tégy szolgáddal szereteted szerint és törvényeidre taníts engem.

119:125  Szolgád vagyok, értesd meg velem, hadd ismerjem meg bizonyságaidat!

119:126  Ideje cselekedni az Örökkévalóért: megbontották a te tanodat.

119:127  Azért szeretem parancsaidat jobban aranynál és színaranynál.

119:128  Azért helyeslek mindenről való minden rendeletet, minden hazug ösvényt gyűlölök.

119:129  Csodásak a te bizonyságaid, azért megóvta azokat lelkem.

119:130  Szavaidnak megkezdése világít, értelmessé tesz együgyüeket.

119:131  Feltátottam szájamat s lihegtem, mert parancsaidra vágyódtam.

119:132  Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, joga szerint azoknak, kik nevedet szeretik.

119:133  Lépteimet szilárdítsd meg szavaddal, s ne engedj uralkodni rajtam semmi jogtalanságot.

119:134  Válts ki engem ember zsarolásától, hogy megőrizhessem rendeleteidet.

119:135  Arczodat világíttasd szolgádra és taníts engem törvényeidre!

119:136  Vízpatakoktól kiáradnak szemeim, mivel nem őrizték meg tanodat.

119:137  Igazságos vagy, Örökkévaló, és egyenesek ítéleteid.

119:138  Igazsággal megparancsoltad bizonyságaidat és hűséggel nagyon.

119:139  Sorvasztott engem buzgalmam, mert elfelejtették szavaidat szorongatóim.

119:140  Salaktalan a te szavad nagyon és szolgád szereti azt.

119:141  Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.

119:142  Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.

119:143  Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.

119:144  Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!

119:145  Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!

119:146  Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.

119:147  Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.

119:148  Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.

119:149  Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!

119:150  Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.

119:151  Közel vagy, Örökkévaló, s mind a parancsaid igazság.

119:152  Régen tudom bizonyságaidból, hogy örökre alapítottad azokat.

119:153  Lásd nyomorúságomat és ragadj ki, mert tanodat nem felejtettem el.

119:154  Vidd ügyemet és válts meg engem, szavad szerint éltess engem!

119:155  Távol van a gonoszoktól segítség, mert törvényeidet nem keresték.

119:156  Irgalmad nagy, oh Örökkévaló, ítéleteid szerint éltess engem!

119:157  Sokan vannak üldözőim és szorongatóim, bizonyságaidtól nem hajoltam el.

119:158  Láttam hűtlenkedőket és elundorodtam, a kik szavadat nem őrizték meg.

119:159  Lásd, hogy szeretem rendeleteidet, Örökkévaló, szereteted szerint éltess engem!

119:160  Igédnek összege igazság és örökké tart minden igazságos ítéleted.

119:161  Nagyok üldöztek engem ok nélkül, de igédtől megrettent szívem.

119:162  Örvendek én a te szavadon, mint ki nagy zsákmányt talál.

119:163  Hazugságot gyűlölök és utálom; tanodat szeretem.

119:164  Hétezer naponta dicsértelek, igazságos ítéleteidért.

119:165  Bőséges béke jut azoknak, kik szeretik tanodat, s nincs számukra botlás.

119:166  Reménykedtem segítségedre, Örökkévaló, s parancsaidat megtettem.

119:167  Megőrizte lelkem bizonyságaidat és megszerettem őket nagyon.

119:168  Megőriztem rendeleteidet és bizonságaidat, mert mind az útjaim előtted vannak.

119:169  Közel jusson színedhez fohászkodásom, Örökkévaló, igéd szerint adj nekem értelmet.

119:170  Jusson könyörgésem színed elé, szavad szerint ments meg engem!

119:171  Ömledeztessenek ajkaim dicséretet, mert törvényeidre tanítasz engem.

119:172  Hangoztassa nyelvem szavadat, mert mind a parancsaid igazság.

119:173  Legyen kezed megsegítésemre, mert rendeleteidet választottam.

119:174  Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.

119:175  Hadd éljen lelkem és dicsérjen téged. és ítéleteid segítsenek engem.

119:176  Eltévedtem, mint bujdosó bárányt keresd szolgádat, mert parancsaidat nem felejtettem el.