HunIMIT - Psalms - 66

66:1  A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;

66:2  zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,

66:3  mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.

66:4  Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.

66:5  Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.

66:6  Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.

66:7  Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.

66:8  Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:

66:9  a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.

66:10  Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.

66:11  Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;

66:12  nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.

66:13  Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;

66:14  a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.

66:15  Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.

66:16  Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.

66:17  Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.

66:18  Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!

66:19  Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.

66:20  Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.