HunKNB - Jeremiah - 9

9:1  Bárcsak lenne a pusztában számomra egy vándornak való szállás, hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük! Mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenek gyülekezete.

9:2  »Felajzották nyelvüket, mint az íjat; hazugsággal és nem igazsággal lettek hatalmasok az országban; mert gonoszságról gonoszságra haladnak, és engem nem ismernek – mondja az Úr. –

9:3  Mindenki őrizkedjék a társától, és egyetlen testvérben se bízzatok, mert minden testvér csalva csal, és minden társ rágalmazva jár!

9:4  Mindenki becsapja a társát, és nem beszélnek igazat; hazug beszédre tanítják nyelvüket, gonosztevésben fáradoznak.

9:5  Álnokság közepette van a lakásod, álnokságukban nem akarnak tudni rólam,« – mondja az Úr.

9:6  Ezért így szól a Seregek Ura: »Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket, mert mi mást tehetnék népem leánya miatt?

9:7  Gyilkos nyíl a nyelvük, álnokságot beszél; szájával békességről beszél társának, de bensejében cselt vet neki.

9:8  Vajon ezekért ne büntessem meg őket? – mondja az Úr. – Vagy ilyen nemzeten ne bosszuljam meg magam?«

9:9  A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek, és a puszta legelői miatt siratódalba, mert fölperzselődtek, senki sem jár arra, és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig, elbujdostak, elmentek.

9:10  »Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet, sakálok tanyájává; Júda városait pedig pusztasággá teszem, és nem lesz lakójuk.«

9:11  Ki az a bölcs ember, aki megérti ezt? Akihez szólt az Úr szája, hogy hirdesse: Miért pusztult el az ország, és perzselődött fel, mint a puszta, ahol senki sem jár?

9:12  Ezt mondja az Úr: »Mivel elhagyták törvényemet, melyet elébük adtam, nem hallgattak szavamra, és nem jártak aszerint,

9:13  hanem szívük megátalkodottsága és a Baálok után mentek, amire atyáik tanították őket,«

9:14  azért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én ürömmel etetem meg ezt a népet, és mérgezett vízzel itatom meg őket.

9:15  Szétszórom őket a nemzetek közé, melyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik; és elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.

9:16  Így szól a Seregek Ura: Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat, hadd jöjjenek! Küldjetek a hozzáértő asszonyokért, hadd jöjjenek!«

9:17  Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe, hadd ússzék könnyben a szemünk, és a szempillánk víztől ázzék!

9:18  Mert gyászének hangja hallatszik Sionból: »Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk! Mert el kellett hagynunk az országot, mert feldúlták hajlékainkat!«

9:19  Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét, és fogadja be fületek szájának igéjét! Tanítsátok leányaitokat gyászénekre, és mindenki a társnőjét siratódalra!

9:20  Mert felhágott a halál ablakainkba, bejött palotáinkba; hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről.

9:21  Beszélj! Így szól az Úr: »Ott hever az emberek holtteste, mint trágya a mezőn, és mint kéve az arató mögött, melyet senki sem szed össze.«

9:22  Így szól az Úr: »Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével, és ne dicsekedjék az erős erejével; ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával!

9:23  Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik, hogy értelmes, és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet gyakorolok, jogot és igazságot a földön; mert ezekben telik kedvem, – mondja az Úr. –

9:24  Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor meglátogatok minden körülmetéltet, aki mégis körülmetéletlen;

9:25  Egyiptomot és Júdát, Edomot és Ammon fiait, Moábot és minden megnyírt halántékút, akik a pusztában laknak. Mert minden nemzet körülmetéletlen, és Izrael egész háza körülmetéletlen szívű.«