HunKNB - Psalms - 140

140:1  A karvezetőnek. Dávid zsoltára.

140:2  Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől, szabadíts meg az erőszakos embertől.

140:3  Akik gonoszságot terveznek szívükben, és egész nap háborúságot keltenek.

140:4  Nyelvüket élesítik, mint a kígyók, vipera mérge van a nyelvük alatt.

140:5  Óvj meg, Uram, a bűnös kezétől, szabadíts meg az erőszakos embertől, akik lépteimnek gáncsot vetnek.

140:6  Tőrt vetnek nekem titkon a kevélyek, kötelekből hálót feszítenek elém, kelepcét állítanak elém az út mentén.

140:7  Mondom az Úrnak: »Te vagy az én Istenem, hallgasd meg, Uram, hangos könyörgésemet.«

140:8  Uram, Uram, erős segítségem, takard be fejemet a harc napján.

140:9  Ne add meg, Uram, amit a gonosz kíván, ne hagyd beteljesülni terveit.

140:10  Fölemelik körülöttem fejüket, borítsa el őket önnön ajkuk gonoszsága!

140:11  Hulljon rájuk izzó parázs, vesd őket a mélységbe, hogy föl ne keljenek.

140:12  Ne legyen maradása az országban a szájhősnek, gonoszsága ragadja veszedelembe az erőszakost.

140:13  Tudom, hogy az Úr jogot szolgáltat a szűkölködőknek és igazságot a szegényeknek.

140:14  Áldják majd nevedet az igazak, és színed előtt laknak az egyenes lelkűek.