HunKNB - Psalms - 88

88:1  Kóré fiainak éneke. Zsoltár. A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Éneklésre.

88:2  Uram, szabadításom Istene, éjjel-nappal hozzád kiáltok.

88:3  Jusson színed elé imádságom, füledet hajtsd könyörgésemre.

88:4  Mert fájdalommal van tele a lelkem és életem az alvilághoz közeledik.

88:5  A sírba szállók közé soroltak engem, olyanná lettem, mint akinek nincsen segítsége.

88:6  A holtak között van fekhelyem, mint a halálra sebzettek, akik a sírban alszanak, akikről nem emlékezel meg többé, és akiket kitéptek kezedből.

88:7  Letettél engem a verem mélyére, a sötétségbe s a halál árnyékába.

88:8  Rám nehezedett haragod, rám zúdítottad minden hullámodat.

88:9  Eltávolítottad tőlem ismerőseimet, utálatossá tettél előttük; Fogoly vagyok és nincs menekvésem.

88:10  Szemem elbágyad a gyötrelemtől. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, feléd terjesztem kezemet:

88:11  Vajon a holtakkal művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged?

88:12  Vajon hirdeti-e valaki a sírban irgalmasságodat és hűségedet az enyészet helyén?

88:13  Vajon a sötétség helyén ismerik-e csodáidat és igazságodat a feledés földjén?

88:14  Uram, én hozzád kiáltok, kora reggel eléd száll imádságom.

88:15  Miért taszítasz el engem, Uram, miért rejted el tőlem arcodat?

88:16  Szegény és halálos beteg vagyok ifjúkorom óta, a tőled való rettegés súlya nyom, bensőm összezavarodott.

88:17  Átcsapott rajtam haragod és megrendítettek engem borzalmaid.

88:18  Körülvesznek engem, mint a vizek, egész nap, mindenünnen körülvesznek.

88:19  Eltávolítottad tőlem a barátokat és a közelállókat, csak a sötétség a társam.