HunKNB - Psalms - 90

90:1  Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.

90:2  Mielőtt a hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten!

90:3  Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: »Térjetek oda vissza, emberek fiai.«

90:4  Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.

90:5  Elragadod őket, olyanok mint az álom,

90:6  mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad.

90:7  Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod.

90:8  Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé.

90:9  Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük.

90:10  Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk.

90:11  Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat?

90:12  Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket.

90:13  Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz.

90:14  Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben.

90:15  Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.

90:16  Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon.

90:17  Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!