HunKNB - Psalms - 73

73:1  Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek!

73:2  Az én lábam mégis majdnem megingott, majdnem megtántorodott lépésem,

73:3  mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység, amikor a bűnösök jólétét láttam.

73:4  Hisz nincs akadály az útjukban, testük egészséges és kövér.

73:5  Nem viselik a halandók nyomorúságát, az embereket sújtó csapások nem érik őket.

73:6  Ezért kevélység a nyakláncuk, és az erőszakosság mint köntös borítja őket.

73:7  Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság, úgy tör elő szívükből a gondolat.

73:8  Álnokságot terveznek és gúnyolódnak, fennhéjázva erőszakot hirdetnek.

73:9  Felnyitják szájukat az ég ellen, és jártatják nyelvüket a földieken.

73:10  Ezért magasan ülnek és a víz árja nem éri el őket.

73:11  Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek, hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?«

73:12  Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek, és megsokszorozzák gazdagságukat.

73:13  Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet, mostam kezem az ártatlanságban,

73:14  hisz mindennap ostort szenvedek, és fenyíték ér minden reggel!«

73:15  De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«, íme, árulója lennék fiaid nemzetségének.

73:16  Gondolkoztam, hogy megértsem ezt, de nehéz volt nekem,

73:17  amíg be nem mentem Isten szentélyébe, és meg nem értettem végső sorsukat.

73:18  Bizony, síkos talajra állítottad őket és romlásba veted.

73:19  Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt! Elvesznek a félelemtől.

73:20  Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram, úgy tünteted el képüket, ha felkelsz.

73:21  Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet;

73:22  Esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted.

73:23  De én mindenkor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat.

73:24  Tanácsoddal vezetsz, S aztán dicsőségre emelsz.

73:25  Hiszen kim van az égben, és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül?

73:26  Érje bár testemet, szívemet enyészet, szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten.

73:27  Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak, megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged.

73:28  Nekem azonban jó az Isten közelében, az Úrban, az én Istenemben bíznom, és hirdetnem minden művedet Sion leányának kapuiban.