Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
JOSHUA
Prev Up Next
Chapter 9
Josh HunUj 9:1  Meghallották ezt mindazok a királyok, akik a Jordánon túl a hegyvidéken, a Sefélá-alföldön és a Nagy-tenger egész partja mentén a Libánon felé laktak: a hettiták, az emóriak, a kánaániak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak.
Josh HunUj 9:2  Szövetkeztek egymással, hogy együttesen harcoljanak Józsué és Izráel ellen.
Josh HunUj 9:3  De meghallották Gibeón lakói, hogy mit tett Józsué Jerikóval és Aj városával,
Josh HunUj 9:4  ezért ők cselhez folyamodtak. Elindultak, és így szerelték föl magukat: elnyűtt zsákokat szereztek szamaraikra, meg elnyűtt, megrepedezett és összekötözött borostömlőket,
Josh HunUj 9:5  a lábukra elnyűtt és foltozott sarukat, magukra pedig elnyűtt ruhát. Útravaló kenyerük is mind száraz és csupa morzsa volt.
Josh HunUj 9:6  Így mentek Józsuéhoz a táborba, Gilgálba, és ezt mondták neki meg az izráelieknek: Messze földről jöttünk. Kössetek most szövetséget velünk!
Josh HunUj 9:7  Az izráeliek azonban ezt mondták a hivvieknek: Hátha köztünk laktok; hogyan köthetnénk akkor veletek szövetséget?
Josh HunUj 9:8  Azok ezt mondták Józsuénak: Szolgáid vagyunk. Józsué azonban megkérdezte: Kik vagytok, és honnan jöttök?
Josh HunUj 9:9  Azok ezt felelték neki: Igen messze földről jöttek szolgáid, Istenednek, az Úrnak nevéért, mert hallottuk hírét és mindazt, amit Egyiptomban vitt véghez.
Josh HunUj 9:10  Meg mindazt, amit az emóriak két királyával tett a Jordánon túl: Szíhónnal, Hesbón királyával és Óggal, Básán királyával Astárótban.
Josh HunUj 9:11  Ezért véneink és országunk lakói ezt mondták nekünk: Vegyetek magatokhoz útravalót, menjetek eléjük, és mondjátok nekik: Szolgáitok vagyunk, kössetek hát szövetséget velünk!
Josh HunUj 9:12  Itt a kenyerünk: még meleg volt, amikor otthonunkban elláttuk magunkat vele, és elindultunk, hogy hozzátok jöjjünk, most meg már száraz és csupa morzsa lett.
Josh HunUj 9:13  Ezek a borostömlők is újak voltak, amikor megtöltöttük, most pedig repedezettek. A ruhánk és a sarunk is elnyűtt a nagyon hosszú úton.
Josh HunUj 9:14  Akkor kezükbe vették az emberek azoknak az útravalóját, de az Úr akaratát nem kérdezték meg.
Josh HunUj 9:15  Józsué ráállt a békére, és szövetséget kötött velük, azzal az ígérettel, hogy életben hagyja őket. A népközösség vezetői pedig megesküdtek erre.
Josh HunUj 9:16  Három nappal azután, hogy szövetséget kötöttek velük, meghallották, hogy a közelből valók, sőt közöttük laknak.
Josh HunUj 9:17  Fölkerekedtek tehát Izráel fiai, és harmadnapra elérkeztek azoknak városaihoz. Ezek voltak a városaik: Gibeón, Kefírá, Beérót és Kirjat-Jeárim.
Josh HunUj 9:18  De nem koncolták fel őket Izráel fiai, mert a közösség vezetői megesküdtek nekik az Úrra, Izráel Istenére. Emiatt zúgolódott az egész közösség a vezetők ellen.
Josh HunUj 9:19  De a vezetők mind azt mondták az egész közösségnek: Megesküdtünk nekik az Úrra, Izráel Istenére. Nem bánthatjuk őket.
Josh HunUj 9:20  Azt csináljuk velük, hogy életben hagyjuk őket, és akkor nem ér bennünket az Úr haragja az eskü miatt, amivel megesküdtünk nekik.
Josh HunUj 9:21  Azt mondták a vezetők, hogy életben maradhatnak, de legyenek az egész közösség favágói és vízhordói. Így határoztak róluk a vezetők.
Josh HunUj 9:22  Józsué pedig hívatta őket, és így beszélt hozzájuk: Miért csaltatok meg bennünket? Azt mondtátok, hogy nagyon messze laktok tőlünk, pedig köztünk laktok?!
Josh HunUj 9:23  Legyetek hát átkozottak! Ne fogyjanak ki közületek a szolgák, az Isten házának favágói és vízhordói!
Josh HunUj 9:24  Azok ezt felelték Józsuénak: Mivel tudomásukra jutott szolgáidnak, hogy Istenetek, az Úr megígérte szolgájának, Mózesnek, hogy nektek adja az egész országot, és kipusztítja előletek az ország minden lakóját, nagyon féltettük tőletek az életünket, ezért tettünk így.
Josh HunUj 9:25  Most már a kezedben vagyunk, bánj velünk úgy, ahogyan jónak és helyesnek látod!
Josh HunUj 9:26  Józsué pedig így cselekedett velük: Megmentette őket Izráel fiainak a kezéből, és nem gyilkolták le őket.
Josh HunUj 9:27  Azon a napon Józsué elrendelte, hogy a közösségnek, valamint az Úr oltárának a favágói és vízhordói legyenek azon a helyen, amelyet majd kiválaszt az Úr. Így van ez ma is.