HunKar - Psalms - 66

66:1  Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

66:2  Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

66:3  Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

66:4  Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

66:5  Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

66:6  A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

66:7  A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

66:8  Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

66:9  A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

66:10  Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

66:11  Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

66:12  Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

66:13  Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

66:14  A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

66:15  Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

66:16  Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

66:17  Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

66:18  Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

66:19  Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

66:20  Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.