HunKar - Psalms - 38

38:1  Dávid zsoltára emlékeztetőül.

38:2  Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

38:3  Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

38:4  Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

38:5  Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

38:6  Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

38:7  Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

38:8  Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

38:9  Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

38:10  Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

38:11  Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.

38:12  Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

38:13  De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

38:14  De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

38:15  És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

38:16  Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

38:17  Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

38:18  És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

38:19  Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

38:20  De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

38:21  És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

38:22  Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!

38:23  Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!