HunRUF - Genesis - 38

38:1  Történt abban az időben, hogy Júda elvált testvéreitől, és csatlakozott egy adullámi emberhez, akinek Hírá volt a neve.

38:2  Ott meglátta Júda egy kánaáni embernek, Súának a leányát, felségül vette, és bement hozzá.

38:3  Az teherbe esett, és fiút szült, akit Érnek nevezett el.

38:4  Majd ismét teherbe esett, fiút szült, és azt Ónánnak nevezte el.

38:5  Azután még egy fiút szült, akit Sélának nevezett el. Amikor ezt szülte, Júda Kezíbben volt.

38:6  Júda kiházasította fiát, Ért. Az asszonynak Támár volt a neve.

38:7  De Ért, Júda elsőszülött fiát az Úr gonosznak tartotta, ezért megölte őt az Úr.

38:8  Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be a bátyád feleségéhez, vedd őt feleségül mint a sógora, és támassz utódot a bátyádnak!

38:9  De Ónán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának.

38:10  De az Úr gonosz dolognak tartotta, amit tett, ezért őt is megölte.

38:11  Ekkor azt mondta Júda Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen apád házában, amíg felnő a fiam, Sélá! Mert így gondolkodott: Nehogy meghaljon ő is, mint a bátyjai! Támár elment, és apja házában lakott.

38:12  Hosszabb idő múlva meghalt Súa leánya, Júda felesége. Amikor Júda megvigasztalódott, elment barátjával, az adullámi Hírával Timnába, ahol a juhait nyírták.

38:13  De megmondták Támárnak: Most megy az apósod Timnába a juhai nyírására.

38:14  Ekkor levetette magáról özvegyi ruháját, elfátyolozta magát, és ruháiba burkolózott. Azután odaült Énajim kapujába a Timnába vezető úton. Mert látta, hogy Sélá felnőtt, de nem adták hozzá feleségül.

38:15  Júda meglátta, és parázna nőnek gondolta, mert eltakarta az arcát.

38:16  Letért hozzá az útfélre, és ezt mondta: Hadd menjek be hozzád! Mert nem tudta, hogy a menye az. De ő azt kérdezte: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám?

38:17  Ő így felelt: Küldök neked a nyájamból egy kecskegidát. De Támár ezt mondta: Adj zálogot, amíg megküldöd!

38:18  Júda megkérdezte: Mit adjak neked zálogba? Támár ezt felelte: A pecsétnyomódat zsinórostul meg azt a botot, ami a kezedben van. Odaadta azért neki, azután bement hozzá; az asszony pedig teherbe esett tőle.

38:19  Majd fölkelt Támár, és elment. Azután levetette fátylát, és felöltötte özvegyi ruháját.

38:20  Júda elküldte a kecskegidát az adullámi barátjával, hogy az visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találta meg.

38:21  Akkor megkérdezte annak a helynek a lakóit: Hol van az a parázna nő, aki Énajimnál az útfélen ült? Azok ezt felelték: Nem volt erre parázna nő.

38:22  Visszatért tehát Júdához, és ezt mondta: Nem találtam meg. Annak a helynek a lakói is azt mondták, hogy nem volt arra parázna nő.

38:23  Júda azt mondta: Tartsa meg magának, hogy gúnyt ne űzzenek belőlünk! Én megküldtem ezt a gödölyét, de te nem találtad meg őt.

38:24  Mintegy három hónap múlva hírül vitték Júdának: Paráználkodott Támár, a menyed, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Júda: Vigyétek ki, és égessétek meg!

38:25  Már vitték kifelé, amikor megüzente apósának: Attól a férfitól lettem terhes, akié ez a holmi. Nézd meg jól, kié ez a pecsétnyomó, a zsinór és a bot!

38:26  Júda jól megnézte, majd ezt mondta: Igaza van velem szemben, mert nem adtam őt a fiamhoz, Sélához. Többször azonban nem hált vele Júda.

38:27  Amikor elérkezett Támár szülésének ideje, kitűnt, hogy ikrek vannak a méhében.

38:28  Szülés közben az egyik kidugta a kezét, a bába megfogta, vörös fonalat kötött a kezére, és így szólt: Ez jött világra először.

38:29  De amikor visszahúzta a kezét, mégis a testvére jött előbb. A bába ezt kérdezte: Hogyan törtél magadnak utat? Ezért nevezte el az apja Pérecnek.

38:30  Utána világra jött a testvére, akinek a vörös fonál volt a kezén. Őt Zerahnak nevezte el.