HunKNB - Job - 35

35:1  És újra megszólalt Eliú, és ezt mondta:

35:2  »Vajon helyesnek látszik-e neked felfogásod, hogy mondod: ‘Inkább nekem van igazam, mint Istennek!’

35:3  Mert kérdezed: ‘Nem tetszik-e neked az, ami igaz?’ vagy: ‘Mi hasznod abból, ha vétkezem?’

35:4  Megfelelek tehát szavaidra és veled együtt barátaidnak:

35:5  – Tekints az égre és nézd, szemléld a mennyet, amely magasan van fölötted!

35:6  Ha vétkezel, mit ártasz Neki? Ha számosak bűneid, mit teszel ezzel Neki?

35:7  Ha igaz vagy, mit adsz Neki, és mit vesz ő kezedből?

35:8  Bűnöd a magadfajta embernek a kára, és igazvoltod neked, ember fiának a haszna.

35:9  Kiáltanak az elnyomók sokasága miatt, és keseregnek a zsarnokok erős karja miatt.

35:10  De nem kérdik: ‘Hol van Isten, az alkotónk, aki dalokat ad éjjel,

35:11  aki többre tanított minket, mint a mező barmait, aki bölcsebbé tett minket az ég madarainál?’

35:12  Nem hallgat ő rájuk, bárhogy kiáltanak akkor, a gonoszok hivalkodása miatt.

35:13  De nem igaz, hogy Isten nem hall, hogy a Mindenható nem tekint oda!

35:14  Mondd bár, hogy nem veszi észre, az ítélet nála már megvan, csak meg kell őt várnod.

35:15  Most pedig, mert haragját nem engedi szabadjára, s a bűnt nem bosszulja meg nagyon,

35:16  Jób is hiába tátja ki száját, és értelem nélkül szaporítja a szót.«