HunKNB - Proverbs - 5

5:1  Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,

5:2  hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,

5:3  mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,

5:4  végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.

5:5  A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,

5:6  nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.

5:7  Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!

5:8  Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,

5:9  hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,

5:10  hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,

5:11  hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:

5:12  »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?

5:13  Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!

5:14  Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«

5:15  A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!

5:16  Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?

5:17  Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.

5:18  Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!

5:19  A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!

5:20  Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?

5:21  Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!

5:22  A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,

5:23  meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!