HunKNB - Proverbs - 7

7:1  Fiam! Őrizd meg szavaimat, rejtsd magadba parancsaimat!

7:2  Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz, és tanításomat, mint szemed fényét!

7:3  Kösd azt ujjaidra, írd szíved táblájára!

7:4  Mondd a bölcsességnek: »Nővérem vagy!« Az okosságot kedvesednek szólítsd,

7:5  hogy megóvjon téged másnak asszonyától, az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg.

7:6  Kinéztem házam ablakán a rács mögül,

7:7  és látok fiatalokat. Észreveszek egy balga legénykét:

7:8  ott megy az utca sarkán, s az asszony házának tájékára ballag,

7:9  szürkületben, estefelé, éjnek idején, sötétben.

7:10  És íme, elébe lép az asszony, rossz személy mezében, készen a lelkek megejtésére, csacsogó és állhatatlan,

7:11  nyugodni nem tudó. Lábai nem tűrik az otthonülést,

7:12  hol az utcán, hol a piacon, hol a sarkokon leskelődik.

7:13  Megragadja, megcsókolja az ifjút, szemtelen arccal hízeleg, és mondja:

7:14  »Áldozatokat fogadtam egészségemért, és ma váltottam be fogadalmamat,

7:15  ezért jöttem ki eléd, hogy keressem arcodat, és íme, megleltelek!

7:16  Hevederrel kötöttem át ágyamat, bevontam tarka, egyiptomi takaróval,

7:17  meghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.

7:18  Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát, gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig,

7:19  mert férjem nincs itthon, messze útra elment!

7:20  Magával vitte pénzes erszényét, nem jön haza, majd csak holdtölte napján.«

7:21  Befonja őt sok-sok beszédével, megejti őt hízelkedő ajkával.

7:22  Megy utána íziben, mint a leölésre vitt marha, mint az ugrándozó bárány, és nem érti a bolond, hogy bilincsekbe vonják,

7:23  amíg csak be nem hatol a nyíl a májába. Mint a madár, úgy siet a hálóba, és nem tudja, hogy életével játszik.

7:24  Nos tehát, fiam, hallgass rám, és figyelj szám igéire!

7:25  Szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire,

7:26  mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt!

7:27  Háza az alvilág országútja, amely a halál kamráihoz vezet.