HunUj - Psalms - 38

38:1  Dávid zsoltára. Emlékeztetőül.

38:2  Uram, ne feddj meg felindulásodban, ne ostorozz lángoló haragodban!

38:3  Mert nyilaid belém hatoltak, és rám nehezedett kezed.

38:4  Nincs ép hely testemen sújtó haragod miatt, nincs sértetlen csontom vétkem miatt.

38:5  Mert bűneim összecsaptak fejem fölött, súlyos teherként nehezednek rám.

38:6  Megbűzhödtek, elgennyesedtek sebeim oktalanságom miatt.

38:7  Elcsüggedtem, meggörnyedtem nagyon, úgy járkálok egész nap, mint aki gyászol.

38:8  Derekam égő fájdalommal van tele, nincs ép hely testemen.

38:9  Kimerültem, végképp összetörtem, szívem gyötrelmében kiáltozom.

38:10  Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom.

38:11  Szívem hevesen dobog, erőm elhagyott, szemem világa sincs már velem.

38:12  Szeretteim és barátaim félreállnak, mert csapás ért, rokonaim is elhúzódnak tőlem.

38:13  Tőrt vetettek, akik életemre törnek, akik vesztemet akarják, arról beszélnek, hogyan ártsanak nekem, és csalárd terveken gondolkoznak mindennap.

38:14  De én meg sem hallom, mintha süket volnék, olyan vagyok, mint egy néma, aki nem nyitja ki száját.

38:15  Olyan vagyok, mint aki nem hall, és szájában nincs ellenvetés.

38:16  Mert benned reménykedem, Uram, te majd megfelelsz nekik, Uram, Istenem!

38:17  Bárcsak ne nevetnének rajtam, ha lábam meginog - gondoltam -, ne lennének dölyfösek velem szemben!

38:18  Hiszen már közel vagyok az eleséshez, szüntelenül gyötör a fájdalom.

38:19  Bizony, megvallom bűnömet, bánkódom vétkeim miatt.

38:20  De ellenségeim életerősek, sokan vannak, akik ok nélkül gyűlölnek.

38:21  Rosszal fizetnek nekem a jóért, rám támadnak, pedig én jóra törekszem.

38:22  Ne hagyj el engem, Uram, Istenem, ne légy távol tőlem!

38:23  Siess segítségemre, Uram, szabadítóm!