HunUj - Ecclesiastes - 7

7:1  Jobb a hírnév a drága olajnál, és a halál napja a születés napjánál.

7:2  Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!

7:3  Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív.

7:4  A bölcsek a gyászolók házára gondolnak, az ostobák pedig a vigadozók házára.

7:5  Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni, mint ha az ostobák énekét hallgatja valaki.

7:6  Mert olyan az ostoba nevetése, mint a tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság!

7:7  Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset, és az ajándék megrontja a szívet.

7:8  Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.

7:9  Ne bosszankodj föl lelkedben hirtelen, mert a bosszankodás az ostobák szívében tanyázik.

7:10  Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel!

7:11  Jó a bölcsesség az örökség mellett, hasznos azoknak, akik látják a napot.

7:12  Mert oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van.

7:13  Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

7:14  A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.

7:15  Sok mindent láttam hiábavaló életemben: Van olyan igaz ember, aki elvész, pedig igaz, és van olyan bűnös, aki sokáig él, pedig gonosz.

7:16  Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!

7:17  Ne légy fölöttébb bűnös, és ne légy bolond: miért halnál meg idő előtt?!

7:18  Jó, ha az egyiket is megragadod, a másikat sem engeded ki kezedből, mert az istenfélő ember minden bajból kikerül.

7:19  A bölcsesség nagyobb erőssége a bölcsnek, mint tíz olyan ember, aki a várost kormányozza.

7:20  Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.

7:21  Ne figyelj mindenféle szóbeszédre, és ne halld meg, ha a szolgád átkoz!

7:22  Te magad is sok esetről tudsz, amikor te átkoztál másokat.

7:23  Mindent megpróbáltam a bölcsességért. Már azt gondoltam, hogy bölcs vagyok, pedig távol voltam tőle.

7:24  Távol van, ami van, és nagyon mélyen: ki tudná megtalálni?

7:25  Amikor rászántam magam, hogy megismerjem, kifürkésszem és kikutassam bölcsen a végső következtetést, tudva, hogy az oktalanság bűn, és a tévelygés esztelenség,

7:26  úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb az olyan asszony, aki hasonló a vadászhurokhoz: a szíve háló, kezei pedig bilincsek. Aki kedves Isten előtt, az megmenekül tőle, de a vétkes a foglya lesz.

7:27  Lásd, erre jöttem rá - mondja a Prédikátor -, mikor egyik gondolatról a másikra haladtam, hogy megtaláljam a végső következtetést,

7:28  amit még most is keresek, mert nem találtam meg: ezer közül egy igazi embert találtam, de asszonyt nem találtam azok között.

7:29  Lásd, csupán arra jöttem rá, hogy Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak.