HunKar - Job - 16

16:1  Felele pedig Jób, és monda:

16:2  Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!

16:3  Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy így felelsz?

16:4  Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;

16:5  Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.

16:6  Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?

16:7  Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.

16:8  Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.

16:9  Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.

16:10  Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.

16:11  Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.

16:12  Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.

16:13  Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.

16:14  Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.

16:15  Zsák-ruhát varrék az én fekélyes bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.

16:16  Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka szállt;

16:17  Noha erőszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.

16:18  Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára!

16:19  Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban!

16:20  Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem,

16:21  Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az ő felebarátjával való dolgát.

16:22  Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza. Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.