HunKar - Job - 27

27:1  Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:

27:2  Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,

27:3  Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

27:4  Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

27:5  Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

27:6  Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.

27:7  Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.

27:8  Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?

27:9  Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?

27:10  Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?

27:11  Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.

27:12  Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!

27:13  Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:

27:14  Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.

27:15  Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.

27:16  Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:

27:17  Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.

27:18  Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.

27:19  Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.

27:20  Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.

27:21  Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.

27:22  Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.

27:23  Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.