HunKNB - Sirach - 42

42:1  Restelld továbbadni a hallott szót, és feltárni a titkos beszédet, akkor megvan benned a helyes szégyenérzés, és tetszésre találsz minden ember előtt. De kicsit se szégyelld a következőket, és senki kedvéért ne vétkezzél:

42:2  a Magasságbeli törvényét és rendelkezését, az igazságosságot, hogy felmentsd a gonoszt,

42:3  az elszámolást társakkal és utasokkal, az osztozkodást barátaiddal az örökségen,

42:4  a pontosságot mérlegben és súlyban, a keresetet, legyen az sok vagy kevés,

42:5  a hasznot adásnál-vevésnél, a gyermekek gyakori fenyítését, s a rossz rabszolga hátának véresre verését.

42:6  Hitvány asszony mellett helyén való a pecsét,

42:7  és ahol sok a kéz, tarts mindent zár alatt. Amit átadsz, számláld és mérd meg, jegyezz fel minden kiadást és bevételt!

42:8  Ne restelld rendreutasítani a balgát és az ostobát, az öreget, akit ifjak is elítélnek, akkor jó nevelésű leszel mindenben, és elismerést aratsz minden élő szemében!

42:9  Olyan kincs a leány, amely anyjának álmatlanságot okoz, és elűzi az álmát a miatta való aggodalom, hogy lánysorsban meg ne öregedjék, ha pedig férjnél van, meg ne gyűlöltesse magát;

42:10  hogy meg ne rontsák szüzességében, és teherbe ne essen az apai házban; hogy félre ne lépjen férjes állapotában, és magtalan se maradjon.

42:11  A könnyelmű leányt őrizd gondosan, hogy szégyenbe ne hozzon az ellenségek előtt a város megszólása és a nép szóbeszéde miatt, és gyalázatodra ne legyen a nép sokasága előtt.

42:12  Ne nézd senkinek szépségét, és ne időzz asszonyok között,

42:13  mert a ruhából jön elő a moly, s az asszonyból a férfi rosszasága.

42:14  Jobb a férfi keménysége az asszony kedvességénél, az ocsmány asszony pedig gyalázattá válik.

42:15  Hadd emlékezzem meg az Úr műveiről, és hadd hirdessem azt, amit láttam! Az Úr szava által lettek az ő alkotásai.

42:16  Miként a tündöklő nap beragyogja a mindenséget, úgy telik be az Úr dicsőségével az ő alkotása.

42:17  Nemde az Úr a szentek által hirdeti minden csodatettét? A mindenható Úr erőt adott nekik, hogy megállhassanak dicsősége előtt!

42:18  Kifürkészi a tenger mélységét és az emberek szívét, átlát az ő furfangjukon,

42:19  mert az Úr minden tudás birtokában van, és látja az idők jelét, tudtul adja a múltat és a jövendőt, és fölfedi a titkok leplét.

42:20  Egy gondolat sem kerüli el figyelmét, s egy szó sincs rejtve előtte.

42:21  Ékessé tette bölcsessége remekműveit, aki öröktől fogva örökké van. Nincs ahhoz sem hozzátenni,

42:22  sem attól elvenni való, és nem szorul ő senki tanácsára.

42:23  Mily gyönyörű minden műve, pedig csak szikrányi az, amit látni lehet!

42:24  Mindezek élnek és örökké megmaradnak, és bármikor szükséges, mindegyik szót fogad neki,

42:25  mind különböznek, egyik a másiktól, és semmit sem alkotott, ami elégtelen lenne. Biztosította mindegyik jóságát, – ki győzne betelni dicsősége látásával?