HunKNB - Sirach - 40

40:1  Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába,

40:2  gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig

40:3  – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,

40:4  azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.

40:5  Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,

40:6  alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,

40:7  megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.

40:8  Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is,

40:9  ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.

40:10  Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.

40:11  Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.

40:12  Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll.

40:13  Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.

40:14  Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek.

40:15  A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.

40:16  Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.

40:17  A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad.

40:18  Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.

40:19  A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.

40:20  A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.

40:21  A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.

40:22  A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.

40:23  Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.

40:24  A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.

40:25  Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács.

40:26  A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme.

40:27  Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.

40:28  Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget.

40:29  Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!

40:30  Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti!