HunRUF - Proverbs - 29

29:1  Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.

29:2  Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép.

29:3  Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.

29:4  Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt.

29:5  Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé.

29:6  A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül.

29:7  Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni.

29:8  Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.

29:9  A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton.

29:10  A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla.

29:11  Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti.

29:12  Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik.

29:13  A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szeme világát.

29:14  Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll.

29:15  A bot és a fenyítés bölccsé tesz, de a kényeztetett gyermek szégyent hoz anyjára.

29:16  Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását.

29:17  Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.

29:18  Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.

29:19  Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit.

29:20  Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.

29:21  Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele.

29:22  A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el.

29:23  Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi.

29:24  Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti.

29:25  Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.

29:26  Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az Úr szolgáltat igazságot az embernek.

29:27  Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.