HunRUF - Proverbs - 1

1:1  Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.

1:2  Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!

1:3  Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!

1:4  Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.

1:5  Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,

1:6  és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit.

1:7  Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.

1:8  Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,

1:9  mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!

1:10  Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik!

1:11  Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is.

1:12  Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak!

1:13  Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal.

1:14  Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak!

1:15  Fiam, ne járj velük egy úton, ne lépj rá ösvényükre!

1:16  Mert lábuk gonosz cél után fut, és vérontásra sietnek.

1:17  De hiába feszítik ki a hálót a repdeső madarak elé.

1:18  Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe, saját vesztükre ólálkodnak.

1:19  Így jár minden haszonleső: tulajdon életét veszi el.

1:20  A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.

1:21  Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:

1:22  Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?

1:23  Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.

1:24  Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.

1:25  Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,

1:26  ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,

1:27  ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.

1:28  Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg,

1:29  mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották;

1:30  nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet.

1:31  Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és megcsömörlenek saját terveiktől.

1:32  Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.

1:33  De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.