HunUj - Mark - 3

3:1  Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember;

3:2  figyelték Jézust: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene.

3:3  Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: „Állj ki középre!”

3:4  Hozzájuk pedig így szólt: „Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani?” De azok hallgattak.

3:5  Ekkor haragosan végignézett rajtuk, és sajnálta őket szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.

3:6  A farizeusok pedig kimenve, a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele.

3:7  Jézus pedig tanítványaival együtt elvonult a tenger mellé, ahová nagy sokaság követte Galileából;

3:8  valamint Júdeából és Jeruzsálemből, sőt Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság ment hozzá, amikor hallottak arról, milyen nagy dolgokat visz véghez.

3:9  Jézus pedig szólt tanítványainak: legyen készen számára egy csónak a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte.

3:10  Mert sok embert meggyógyított, úgyhogy akinek valami baja volt, megrohanta őt, hogy megérinthesse.

3:11  A tisztátalan lelkek pedig, amikor látták őt, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!”

3:12  Ő azonban ezt erélyesen megtiltotta nekik, nehogy felfedjék kilétét.

3:13  Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá.

3:14  Tizenkettőt választott ki arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét,

3:15  és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket.

3:16  Kiválasztotta tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta,

3:17  Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a Jakab testvérét, akiknek a Boanerges nevet adta, ami azt jelenti, mennydörgés fiai;

3:18  továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, az Alfeus fiát, Taddeust és Simont, a Kananeust,

3:19  Júdás Iskáriótest, aki el is árulta őt.

3:20  Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt.

3:21  Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van.

3:22  Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket.

3:23  Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: „Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?

3:24  Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország;

3:25  és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg.

3:26  Ha tehát a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van.

3:27  Viszont senki sincs, aki egy erős ember házába hatolva el tudná rabolni annak javait, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert; akkor kirabolhatja a házát.”

3:28  „Bizony, mondom néktek, minden bűn meg fog bocsáttatni az emberek fiainak, még a káromlások is, bármennyi káromlást szólnak,

3:29  de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké.”

3:30  Azt terjesztették ugyanis, hogy tisztátalan lélek van benne.

3:31  Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.

3:32  Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: „Íme, anyád, a fivéreid és nővéreid odakint keresnek téged!”

3:33  De ő így válaszolt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?”

3:34  És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: „Íme, az én anyám és az én testvéreim.

3:35  Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.”