HunKar - Proverbs - 17

17:1  Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

17:2  Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

17:3  Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

17:4  A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

17:5  A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

17:6  A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

17:7  Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

17:8  Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

17:9  Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

17:10  Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

17:11  Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

17:12  Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

17:13  A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

17:14  Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

17:15  A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

17:16  Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17:17  Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

17:18  Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

17:19  Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

17:20  Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

17:21  A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

17:22  A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

17:23  A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

17:24  Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.

17:25  Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.

17:26  Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

17:27  A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.

17:28  Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.