HunKar - Proverbs - 30

30:1  Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.

30:2  Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.

30:3  És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.

30:4  Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?

30:5  Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

30:6  Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.

30:7  Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.

30:8  A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.

30:9  Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!

30:10  Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.

30:11  Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.

30:12  Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.

30:13  Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!

30:14  Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.

30:15  A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

30:16  A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!

30:17  A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

30:18  E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:

30:19  A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

30:20  Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

30:21  Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.

30:22  A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,

30:23  A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.

30:24  E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:

30:25  A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;

30:26  A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;

30:27  Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;

30:28  A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

30:29  Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.

30:30  Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;

30:31  A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.

30:32  Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.

30:33  Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.