Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
PSALMS
Prev Up Next Toggle notes
Chapter 49
Psal HunKNB 49:2  Halljátok meg ezt, nemzetek, mindnyájan, vegyétek fületekbe, földkerekség lakói, mindannyian:
Psal HunKNB 49:3  mind alacsonysorsúak és nemesek, gazdagok, szegények egyaránt!
Psal HunKNB 49:4  Bölcsességet mond a szám, okosságot a szívem elmélkedése.
Psal HunKNB 49:5  Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval tárom föl rejtélyemet.
Psal HunKNB 49:6  Miért félnék a balszerencse napján, ha körülvesz a gáncsoskodók gonoszsága?
Psal HunKNB 49:7  Ők saját erejükben bíznak, vagyonuk nagyságával kérkednek.
Psal HunKNB 49:8  Pedig az ember nem válthatja meg magát, senki sem adhat Istennek váltságdíjat magáért.
Psal HunKNB 49:9  Igen drága lelkének váltsága: soha meg nem fizetheti,
Psal HunKNB 49:10  hogy örökké éljen és ne jusson az enyészetre.
Psal HunKNB 49:11  Hisz láthatja, meghalnak a bölcsek; Ugyanúgy elvesznek, mint a balgák és az esztelenek, és másokra hagyják gazdagságukat.
Psal HunKNB 49:12  Sírjuk lesz lakóhelyük mindörökre; Hajlékuk nemzedékről nemzedékre, noha nevet szereztek maguknak földjükön.
Psal HunKNB 49:13  Az ember, övezze bár tisztelet, nem marad meg; Olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik, bizony hasonló hozzá.
Psal HunKNB 49:14  Ez az útja azoknak, akik önmagukban bíznak, és azoknak a vége, akik saját beszédükben gyönyörködnek.
Psal HunKNB 49:15  Mint a juh, úgy terelődnek az alvilágba, a halál legelteti őket. Leszállnak a sírba sietve, alakjuk megsemmisül, az alvilág lesz lakásuk.
Psal HunKNB 49:16  De az én lelkemet Isten megváltja, az alvilág hatalmából kiragad engem.
Psal HunKNB 49:17  Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megnövekszik háza dicsősége,
Psal HunKNB 49:18  mert ha meghal, semmit sem visz magával, és dicsősége nem száll le utána.
Psal HunKNB 49:19  Mondja bár áldottnak magát életében: »Dicsérni fognak téged, amiért magadnak tetted a jót«,
Psal HunKNB 49:20  mégis csak elmegy atyái nemzetségéhez, amely soha többé nem látja a világosságot.
Psal HunKNB 49:21  Az ember, övezze bár tisztelet, okosságot nem tanúsít; olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik – bizony hasonló hozzá.