HunRUF - I Corinthians - 11

11:1  Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok Krisztusnak.

11:2  Dicsérlek titeket, hogy mindig emlékeztek rám, és úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek.

11:3  De tudnotok kell, hogy minden férfinak Krisztus a feje, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig Isten.

11:4  Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére.

11:5  És minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz a fejére, mert ugyanolyan, mintha megnyírták volna.

11:6  Mert ha az asszony nem fedi be a fejét, akkor vágassa le a haját, ha pedig szégyen az asszonyra hajának levágása vagy leborotválása, akkor fedje be a fejét!

11:7  Mert a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel ő Isten képmása és dicsősége, az asszony ellenben a férfi dicsősége.

11:8  Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból.

11:9  Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.

11:10  Ezért tehát kötelessége az asszonynak, hogy a férjétől való függés jelét viselje a fején az angyalok miatt.

11:11  De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül.

11:12  Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van, mindez pedig Istentől van.

11:13  Ítéljétek meg magatokban: illik-e az asszonynak fedetlen fővel imádkozni Istenhez?

11:14  Nem arra tanít-e titeket maga a természet is, hogy szégyen az a férfinak, ha hosszú hajat visel?

11:15  Ha viszont az asszony visel hosszú hajat, ékessége az, mert neki fátyolként adatott a haj.

11:16  Ha pedig valaki ebben a dologban vitatkozni akar: nekünk nincsen más szokásunk, sem Isten gyülekezeteinek.

11:17  Amikor a következőkre rátérek, nem dicsérhetlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra jöttök össze.

11:18  Mert először is azt hallom, hogy amikor összejöttök a gyülekezetben, szakadások vannak közöttetek, és ezt részben el is hiszem.

11:19  Mert szükséges, hogy legyen közöttetek szakadás is, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek közöttetek.

11:20  Amikor tehát összegyülekeztek, nem az Úr vacsoráját eszitek,

11:21  mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik.

11:22  Hát nincsen házatok, hogy ott egyetek és igyatok? Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek a nincsteleneket? Mit mondjak erre? Dicsérjelek ezért titeket? Nem dicsérlek.

11:23  Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret,

11:24  és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

11:25  Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.”

11:26  Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

11:27  Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

11:28  Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.

11:29  Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.

11:30  Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg annyian.

11:31  Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.

11:32  De amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk.

11:33  Azért tehát, testvéreim, ha evésre egybegyűltök, várjátok meg egymást.

11:34  És ha valaki éhes, otthon egyék, hogy ne ítéletre gyűljetek össze. A többiről majd akkor rendelkezem, ha hozzátok érkezem.